A Netflix új korszakában már a külföldi gyártású sorozatok lehetnek a befutók

2025.10.20. 06:11 Képernyőidő

A 2025-ös év a Netflix számára fordulópont: két, eredetileg nem angol nyelvű sorozat, a Nyerd meg az életed (Squid Game) és az Alice Határországban (Alice in Borderland) bebizonyította, hogy a globális nézők immár történet szerint választanak, nem a nyelv a fontos.

A koreai Nyerd meg az életed (Squid Game) harmadik évada a megjelenés utáni napokban 368,4 millió órányi megtekintést gyűjtött, a japán Alice Határországban (Alice in Borderland) pedig minden korábbinál szélesebb közönséget ért el, amikor mindhárom évada egyszerre került be a Netflix nem angol nyelvű Top 10-es listájába.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
Mindkét történet lezárása sejtet valamit: az Egyesült Államokban játszódó folytatás lehetőségét, amely angol nyelvű spinoffként bővítené az eredeti világokat. A Netflix ezzel új franchise-stratégiát épít, amelyben a nem angol nyelvű sikerekből globális, többnyelvű történetvilágokat fejleszt.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Netflix: 1997-ben alapított amerikai streaming-szolgáltató, amely havidíjas előfizetéssel kínál filmeket, sorozatokat és dokumentumfilmeket online felületen. A Netflix az elmúlt évtizedben a globális tartalomgyártás egyik legnagyobb szereplőjévé vált: nemcsak terjeszt, hanem saját gyártású, többnyelvű produkciókat is készít.
Spinoff: Olyan önálló történet, amely egy meglévő sorozat világából ágazik le, gyakran új helyszínen vagy mellékszereplőkre fókuszálva.
Franchise: Összekapcsolt, többrészes történetvilág (sorozatok, filmek, különkiadások hálózata), amely egységes szabályrendszerrel és visszatérő motívumokkal épít hosszú távú márkaértéket.

Miért fontos ez szülőként?

A két sorozat sikerének kulturális és nevelési üzenete is van. Egyrészt rávilágít arra, hogy a tinédzserek és fiatal felnőttek globális közönséggé váltak: a koreai és japán tartalmak ma már ugyanúgy elérnek hozzájuk és megszólítják őket, mint a nyugati filmek. Ez a nyitottság érték, de egyben felelősség is, mert a történetek gyakran felnőtt erkölcsi dilemmákat dolgoznak fel, egészen eltérő kultúrális megközelítéssel:

  • a Nyerd meg az életed a társadalmi kiszolgáltatottság, az anyagi nyomás és a túlélés szélsőségeit jeleníti meg,
  • míg az Alice Határországban (mint egy manga feldolgozása) a valóság és a játék határát feszegeti, a pszichológiai tűrőképességet csúcsra járatva.
(A linkekre kattintva a sorozatokat nézheted meg, amennyiben van aktív Netflix előfizetésed)

🧠 Miről is van szó pontosan?
Manga: Japán eredetű képregényforma, amelyet jellegzetes rajzstílus, erős vizuális dramaturgia és érzelmi intenzitás jellemez. A mangák sok műfajban készülnek (akció, romantika, horror, fantasy), gyakran magazinokban folytatásokban jelennek meg, és számos animációs sorozat vagy élőszereplős adaptáció alapjául szolgálnak.

Ezek a narratívák olyan kérdéseket vetnek fel – mit jelent a siker, mi az ára a győzelemnek, meddig megyünk el a túlélésért –, amelyek már a középiskolás korosztályt is mélyen érinthetik.

A sorozatok vizuális és érzelmi intenzitása miatt érdemes tudatosítani: a digitális jóllét nemcsak a képernyőidő mennyiségéről, hanem a tartalom érzelmi feldolgozásáról is szól. Egy-egy erőteljes epizód után időt kell hagyni a lecsendesedésre, beszélgetésre, értelmezésre.

Mit tehetünk szülőként?

  • Ellenőrizzük a beállításokat. A Netflix algoritmusai hajlamosak korhatárhoz közeli címeket ajánlani fiataloknak is. Használjunk külön gyerekprofilt, PIN-kódot, és időnként nézzük át a megtekintési előzményeket.
  • Ha a tinédzserünk érdeklődik a sorozat iránt, nézzük meg vele együtt az első epizódot. Később beszélgessünk arról, mi volt a legfeszültebb pillanat, ki miért hozott döntéseket, mit tanulhatunk belőlük.
  • Az ilyen típusú történetek után érdemes pufferidőt beiktatni: legalább egy órányi képernyőmentes szakaszt, hogy az idegrendszer megnyugodhasson.
  • A koreai és japán történetmesélés eltérő értékrendet, ritmust és szimbolikát hordoz. Használjuk alkalomként arra, hogy a gyerek megtanulja: a másság nem zavaró, hanem tanulási lehetőség.
  • Tudatosítsuk az érzelmi hatásokat. A drámai, erőszakos jelenetek feszültséget keltenek. Ha a gyerek a sorozat után nehezebben alszik, szorong, vagy túlpörög, beszéljünk róla nyíltan, és alakítsunk ki új esti rutint.