A virtuális influenszer is lehet rákos? Egy félresikerült kampány nagy botrányt kavart

A Lil Miquela néven ismert, mesterséges intelligenciával generált influenszer bejelentette, hogy leukémiás – de kiderült, mindez egy marketingkampány része volt. Nem sült el jól.

A Lil Miquela néven futó, virtuálisan megalkotott internetes személyiség az elmúlt évek egyik legnépszerűbb online jelensége. A karakter valósnak tűnik: divatrendezvényeken „vesz részt”, zenét oszt meg, hírességekkel „fotózkodik”, és ötmillió követővel rendelkezik az Instagramon és a TikTokon. Valójában azonban sem test, sem tudat nem áll mögötte, csupán egy mesterségesen létrehozott digitális figura, akit a Dapper Labs üzemeltet és irányít.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Virtuális influenszer: Digitálisan megalkotott személyiség, akit mesterséges intelligencia és 3D-animáció segítségével hoznak létre. Valós emberként jelenik meg a közösségi médiában, márkákat képvisel, közönséget épít és tartalmat gyárt.
Dapper Labs: Kanadában működő technológiai cég, amely digitális, számítógéppel létrehozott gyűjthető tárgyakat és karaktereket fejleszt, például sportkártyák vagy virtuális figurák formájában. 

A Miquela-jelenség a 2010-es évek végén indult, amikor a közösségi médiában megjelentek az első virtuális influenszerek:

digitális karakterek, akiket cégek hoztak létre, hogy valós emberekhez hasonlóan építsenek befolyást és reklámértéket.

Nem öregszenek, nem hibáznak, nem kérnek szabadságot – tökéletes márkaarcok a kiszámítható online térben.

Hogyan lehet a leukémiáról beszélni?

2025 májusában Lil Miquela egy videóban azt mondta: „Orrvérzésem volt a forgatáson, nem tudom, mikor kellene aggódnom.” Pár héttel később egy kórházi díszletben újabb videót posztolt: „A doktorok leukémiát diagnosztizáltak nálam. Nem tudom, hogyan történhetett ez.”

A követők döbbenten reagáltak – sokan együttérzést fejeztek ki, mások aggódva kérdeztek a „kezelésről”. Csakhogy nem volt semmiféle kezelés.

A videók valójában a National Marrow Donor Program (NMDP) kampányának részei voltak, amely a csontvelő-donáció fontosságát próbálta népszerűsíteni.

🧠 Miről is van szó pontosan?
NMDP (National Marrow Donor Program): Amerikai nonprofit szervezet, amely a vérképző őssejt- és csontvelő-donáció országos koordinálásával foglalkozik, és világszerte támogatja a leukémiás betegek megsegítését.

A videók sarkában apró betűs felirat állt:

„Miquela nem ember, a tünetek dramatizáltak, és a cél a valós betegek tapasztalatainak megértése.”

A magyarázat azonban nem csillapította az indulatokat. A kommentelők elárasztották a TikTokot: „Ez tiszteletlen az igazi betegek felé”, „érzéketlen és disztópikus” – írták százával. Sokan úgy érezték, a kampány átlépte azt az etikai határt, ahol az érzelmi manipuláció már kegyeletsértésnek számít.

A nonprofit szervezet magyarázata

Az NMDP stratégiai és innovációs alelnöke, Erica Jensen, a People magazinnak elmondta:

„Küldetésünk, hogy a legsebezhetőbb betegek érdekeit képviseljük. A kampány segítségével anélkül tudtuk felhívni a figyelmet a csontvelő-donációra, hogy valódi betegeket tettünk volna ki az érzelmi megterhelésnek.”

A szervezet hangsúlyozta, hogy a videók készítése során valódi orvosokkal és betegekkel dolgoztak, hogy az ábrázolás hiteles legyen. A kampány célja az volt, hogy inspirálja a fiatalokat a donorregisztrációra, és ezzel életeket mentsen.

A kampány több videóból állt: Miquela „beszélgetett” egy orvossal, majd közös videót készített JoJo Siwa énekesnővel, aki a kampány hatására csatlakozott a donoradatbázishoz. Június végén a sorozat záróvideója már valódi leukémiás embereket mutatott be, és arra biztatott mindenkit, hogy regisztráljon donorként.

Bár a kampány több új donorjelentkezést hozott, sokan úgy érezték, a marketing-szerepjáték elvette a valódi betegek hangját.

Miért fontos ez szülőként?

A gyerekek és kamaszok olyan világban nőnek fel, ahol a valóság és a fikció közti határ szinte eltűnt. Egy virtuális influenszer, aki „beteg lesz”, valós érzelmi reakciókat válthat ki – miközben a történet pusztán marketingcélokat szolgál. Még akkor is, ha maga az ügy és az üzenet jelen esetben nemes célt szolgál.

Szülőként érdemes beszélgetni a gyerekekkel arról, hogyan működik az online manipuláció:

• miként tud egy digitális történet hatni az érzelmeikre,
• hogyan különböztethetik meg a valódi emberek történeteit a szimulált élményektől.

Ez nemcsak médiatudatosság, hanem az empátia védelme is, természetesen ezen a ponton te magad döntsd el, hogy elfogadhatónak tartod-e a fenti kampányt, vagy sem. Objektíven nézve természetesen vannak előnyei és hátrányai is.

💡 Lehetőségek és kockázatok

Lehetőségek

• A mesterséges influenszerek képesek olyan társadalmi ügyekre ráirányítani a figyelmet, amelyekről valós emberek nehezebben beszélnek.
• Egy digitális karakterrel biztonságosan lehet érzékeny témákat – például betegséget – bemutatni, anélkül hogy valódi embereket terhelnénk.
• Az új formátum képes elérni az online generációt, és aktivizálni a fiatalokat közösségi kezdeményezésekben.

Kockázatok

• Az empátia kiüresedhet, ha az érzelmi hatást algoritmusok szimulálják.
• A valóság és a fikció határai elmosódhatnak, ami összezavarhatja a fiatalokat: nehezebben értik meg, mi valódi és mi csak szerepjáték.
• Ha a társadalmi felelősségvállalás puszta marketingeszközzé válik, sérülhet az emberi érzékenység és a valós együttérzés hitelessége.

• instagram
• social media
• mesterséges intelligencia
• marketing
• influenszer
• Lil Miquela
• etika
• kampány
• NMDP