Most a tévénézőket sokkolja a Google, akinek a logikája egyszerű: pénzt kér a hirdetésekért, és pénzt kér azért, hogy végül ne lásd őket. Ebben pedig egyre agresszívebb.
Már nem csak kamu képekről van szó, hanem egy új digitális fegyverről, amellyel bárkiből pillanatok alatt célpont lehet. Az EU most betiltaná azokat az MI-appokat, amelyek engedik a levetkőztetést és szexuális tartalmú deepfake-eket.
Egyre több kutató és szakember teszi fel ugyanazt a kényelmetlen kérdést: lehet, hogy nemcsak a telefon, hanem maga a digitális tanulási környezet is árt annak, ahogyan a gyerekek tanulnak? Van a divatos válasz és a tudományosan árnyaltabb.
Furcsa, de lesz ilyen intézmény. 2026 szeptemberében Prágában egy olyan elit gimnázium kezdi meg működését, amely alapjaiban írja felül a modern pedagógia dogmáit.
A gyerek már nemcsak görget és videókat néz, hanem vásárlási döntéseket is hoz, sőt olykor rendel is. A PwC friss kutatása szerint az alfa generáció úgy formálja a családi költéseket, hogy a szülők egy része ezt észre sem veszi.
Kiváltja a takarítónőt a Figure AI új humanoidja? A Figure 03 már önállóan tesz rendet a nappaliban, de Elon Musk szerint csak átverés az egész.
Egy friss kutatás szerint a tinédzserek többsége szerint a feladatok mesterséges intelligenciával történő megoldása az iskolai élet szerves részévé vált. De hol húzódik a határ a segítség és a visszaélés között?
A Common Sense Media 2026-ban publikált kutatása több mint ezer amerikai felnőtt válaszai alapján vizsgálta az úgynevezett életkor-ellenőrzési rendszerek társadalmi megítélését. A helyzet nem könnyű.
Március elején sokaknál ugyanazzal a tünettel kezdődik a nap: kaparó torok, vizes orrfolyás, folyamatos tüsszögés. A Semmelweis Egyetem adatai szerint is megérkezett a tavaszi allergia időszaka, de egyre több a digitálisan tudatos felhasználó is.
Az NMHH nemrég megjelent kutatása kíméletlen őszinteséggel mutatja meg, hogyan költöztek be a kijelzők a magyar családok legintimebb tereibe. Mutatjuk a legfontosabb számokat.
A gyors üzenetváltások eddig az elgépelések, félmondatok és hirtelen elküldött, megbánt szövegek veszélyeit hordozták. Most a Rakuten Viber ezen akar segíteni. De vajon segít?
Egy félmilliónál is többször letöltött androidos alkalmazás éveken át úgy tárolta a felhasználók fotóit és videóit, hogy azokhoz bárki hozzáférhetett az interneten. Az online biztonság problémájának újabb fejezete ez.
A memória ritkán kerül címlapra. Nincs ikonikus formája, nem lehet róla látványos „unboxingot” csinálni, és az ember többnyire csak annyit jegyez meg belőle, hogy „legyen elég RAM”. Aztán egyszer csak elkezd drágulni minden.
Olyan gyorsan feljődik a képalkotás és manipuláció technológiája, hogy egy év alatt meredeken zuhant azoknak a száma, akik képesek felismerni a hamisított képeket. Történnek viszont pozitív dolgok is.
Az OpenAI januárban elbocsátotta Ryan Beiermeistert, a vállalat termékpolitikai csapatát vezető alelnökét. Az okokról mindenki mást mond, de közben a felnőtt tartalmak kérdése nagyon sok aggályt vet fel és láthatóan éppen ezeket készülnek figyelmen kívül hagyni.
Az elmúlt napokban több magyar felhasználó kapott olyan e-maileket, amelyek első pillantásra hivatalos szolgáltatói értesítésnek tűnnek, valójában azonban adatlopásra épülő csalási kísérletek.
A mesterséges intelligencia mindig magabiztosan válaszol, de egy új kutatás szerint nem csak tévedni szokott, hanem akár évtizedekkel le van maradva a tudományos álláspontokat illetően. De mi ennek az oka és mi a tanulsága?
Naponta több ezer SMS ment ki, és elég volt egyetlen kattintás, hogy eltűnjenek a bankkártyaadatok. Így húztak le százakat az MVM nevével visszaélő adathalász csalók Magyarországon.
Amikor megörökítünk egy pillanatot, láthatatlan algoritmusok és mesterséges intelligencia-alapú folyamatok formálják a képet még azelőtt, hogy az megjelenne a galériánkban. Mennyire formál ez minket is?
Nem az MI alapított vallást a Moltbookon, miközben súlyos biztonsági hibák maradtak észrevétlenek. A történet tanulsága adatvédelemről, pénzről és digitális felelősségről is szól.