Minden eddiginél keményebb ellenőrzési rendszert vezet be a Roblox, hogy enyhítse a rémisztő helyzetet, ami a játékban uralkodik, de a cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján komoly aggályok maradhatnak a szülőkben.

A Roblox első pillantásra játékplatform, valójában azonban egy hatalmas, széttartó digitális ökoszisztéma, amelyben több tízmillió gyerek és kamasz mozog naponta.
Egyszerre virtuális játszótér, programozható világépítő rendszer és közösségi tér: a felhasználók saját játékokat, minivilágokat és szerepjátékokat hozhatnak létre, amelyeket mások azonnal kipróbálhatnak, miközben az avatárok testreszabása és a Robux nevű virtuális valuta köré szerveződő gazdaság tovább mélyíti a bevonódást.
A platform legnagyobb ereje – a gyors alkalmazkodás a trendekhez, a villámgyors terjedés és a könnyű kapcsolódás – egyben a legnagyobb sebezhetősége is:
a Roblox olyan nyitott rendszer, ahol a játék és a kommunikáció határai elmosódnak, a gyerekek között uralkodó spontaneitás pedig könnyen összeérhet olyan szereplőkkel, akiknek nem játék a céljuk.
Nemrég a Telex írt egy nagyon nehéz cikket arról, milyen veszélynek vannak kitéve a magyar gyerekek is a Roblox platrormján. Bár a rendszer egyszerű regisztrációt kínál és villámgyorsan terjed a fiatalok körében, moderációja évek óta alulkapacitált: a több tízmillió kiskorú felhasználóra mindössze néhány ezer moderátor jut, a szűrők könnyen kijátszhatók, a tiltott felhasználók pedig új fiókokkal térnek vissza.
A cikk amerikai és magyar eseteket sorol fel, köztük súlyos szexuális visszaéléseket, csalásokat és manipulatív megkereséseket, amelyek közös jellemzője, hogy a Robloxból kiindulva Discordon, Messengeren vagy más platformokon folytatódtak.
Bár a cég látványos fejlesztéseket ígér, belső források szerint a biztonsági részleg évek óta erőforráshiánnyal küzd, és a valós védelem nagy részét ma is a közösség önszerveződő tagjai végzik el.
Legalábbis ezt ígéri a Roblox alkotója. Rövid átmeneti időszak után minden felhasználónak kötelező lesz „age checket”, vagyis életkor-ellenőrzést végeznie, ha csetelni szeretne. Ez két módon történhet:
A felhasználó ezután hat korcsoport egyikébe kerül (5 év alatt eleve nincs Roblox-fiók, a többiek U9, 9–12, 13–15, 16–17, 18–20, 21+ sávokba esnek), és alapértelmezés szerint csak a saját, illetve a szomszédos korosztállyal cseveghet.
A cég különösen hangsúlyozza, hogy az arcképet „nem tárolja”, a becslés „átmeneti”, a cél pedig az, hogy gyerekek és felnőttek ne kerülhessenek egymással privát beszélgetésbe. Az ausztrál felhasználóknál már decemberben kötelezővé teszik a rendszert, 2026 elején pedig fokozatosan világszerte is be akarják vezetni.
A modell kényelmes történetet kínál a szülőknek: ha a gyerek vállalja a kamerás azonosítást, akkor „biztonságban lesz”, mert a ragadozók nem férnek hozzá. A gond az, hogy az elmúlt évek ügyei nagyon mást mutatnak. A legtöbb esetben a kapcsolat ugyan a Robloxon indul, de gyorsan átcsúszik más platformokra, elsősorban a Discordra, Messengerre vagy más csevegőappokra.
Az életkorbecslés tehát fontos lépés, de semmiképpen sem jelent áthatolhatatlan védőfalat.
Sokkal inkább egy újabb technológiai réteget, amelyet a cég büszkén kommunikálhat, miközben a legnehezebb kérdésekre továbbra sincsenek meggyőző válaszai.
Miközben a Roblox vezetése az innovációról beszél, a cég körül szinte havonta bukkannak fel új perek. 2025-ben Texas, Kentucky és Louisiana állam főügyészei is pert indítottak a platform ellen, azt állítva, hogy a vállalat félrevezette a szülőket a biztonsági kockázatokról, és nem védte meg megfelelően a gyerekeket a szexuális kizsákmányolástól.
Emellett ügyvédi irodák egész hálózata épült arra, hogy a Robloxot és a vele gyakran együtt emlegetett Discordot perelje gyerekek szexuális kizsákmányolása és grooming-esetei miatt. Floridától Indianáig sorakoznak azok a történetek, amelyekben a gyerek először a Robloxon találkozik a felnőttel, aztán a beszélgetés áttevődik egy másik platformra, és végül offline bántalmazásban végződik.
Grooming: A grooming egy manipulatív folyamat, amelynek során egy felnőtt bizalmat épít ki egy gyerekkel azért, hogy később kihasználhassa, kizsákmányolhassa vagy szexuális helyzetbe terelje. A folyamat gyakran ártalmatlannak tűnő üzenetekkel indul, majd fokozatosan tolódik egyre intimebb irányba, miközben a felnőtt igyekszik elszigetelni a gyereket a környezetétől és titoktartásra bírni.
A kép nem fekete-fehér: a cég valóban üzemeltet mesterséges intelligenciával működő figyelőrendszert (Roblox Sentinel), amely a saját állítása szerint 2025 első felében több mint 1200 jelentést továbbított az amerikai gyermekvédelmi hatóságoknak potenciális bántalmazási ügyekről.
A kérdés mégsem az, hogy léteznek-e ilyen rendszerek, hanem az, hogy mindezek mellett miért történnek még mindig ennyire súlyos, gyerekeket tönkretevő esetek.
A magyar Roblox-közösségben is vannak már hasonló történetek. A Telexnek nyilatkozó csoportadmin arról beszél, hogy nálunk is előfordult olyan felhasználó, aki nőnek kiadva magát kért képeket kiskorúaktól, akit végül ők tiltottak ki és ők értesítették a hatóságokat.
A magyar rendőrség megerősítette, hogy érkeztek hozzájuk Robloxhoz köthető bejelentések, és azt ígérik, ezeket soron kívül vizsgálják ki.
Az NMHH Internet Hotline-ja és a rendőrség is kiemeli, hogy a Robloxhoz hasonló ügyeknél a nyomozás kiemelt prioritás, de az első lépést itt is a szülőnek vagy a gyereknek kell megtennie: menteni a bizonyítékot, bejelentést tenni.
A Hard Fork podcast vonatkozó epizódja első hallásra „csak” egy technológiai interjú. David Baszucki, a Roblox Corp. ügyvezetője beszélget benne meghívott vendégként, akit figyelve hamar kiderül, hogyan gondolkodik a Roblox élén álló csapat a felelősségről. Leginkább sehogy.
Az interjú első percei még úgy indulnak, ahogy egy nagy technológiai cég vezetőjével készült beszélgetés rendszerint indulni szokott: udvariasság, bevezető mondatok, némi önbizalommal átitatott optimizmus.
De ahogy Casey Newton az első valódi kérdést felteszi (mit gondol a Roblox arról, hogy évek óta felnőtt ragadozók keresnek gyerekeket a platformon), a levegő hirtelen megtelik feszültséggel.
Baszucki reflexből átfogalmazza a problémát: nem kellemetlen, hanem „egyben lehetőség” is, mondja, hogy a fiatalok együtt építsék „a jövő kommunikációját”.
Ez az apró hangsúlyváltás később vissza-visszatér: mintha a platform saját víziójának magasztossága önmagában válasz lehetne a biztonsági dilemmákra.
Baszucki a felhasználók életkorának eloszlásáról szóló kérdésre az önbevallott adatokkal válaszol. Szerinte a felhasználók kétharmada már 13 év feletti, a leggyorsabban növekvő korcsoport pedig a 21 éven felüliek.
Hogy ez mennyire fedi a valóságot? A vezérigazgató annyit mond: „van némi valóságalapja”. Mintha maga is tudná, hogy az adatok, amelyekre támaszkodik, valójában azt bizonyítják: évek óta úgy kommunikálják felnőttbarát platformnak a Robloxot, hogy közben maguk sem látják tisztán, hány 9–12 éves lép be naponta.
Amikor a műsorvezetők előhozzák a perekben és a sajtóban dokumentált eseteket, amelyek szerint a ragadozók gyakran éppen a Robloxot használják első lépésként kiskorúak felé, Baszucki kategorikusan elutasítja a felvetést.
Szerint a valóság viszont nem ez, a vádak szerinte túlzóak, hamis képet festenek a Robloxról. A tagadás azonban nem szikár tényekre épül, nem hoz fel más adatokat, kutatási eredményeket, megnyert pereket (nem is voltak ilyenek), szóval ez politikusi retorika, a manapság jellemző szajkozós, visszatámadós tagadás.
A beszélgetés ebben a szakaszban rendre ugyanarra az ívre fut ki. Ahelyett, hogy a moderációs hiányosságokról, a több százezer gyereknek teret adó platform működési kockázatairól beszélnének, Baszucki újra és újra a skáláról beszél: 150 millió napi aktív felhasználó, 11 milliárd játékóra havonta, egyetlen Roblox-játékban 25 millió játékos egyszerre.
Mintha a lépték nem a probléma egyik gyökere lenne, hanem felmentés.
A feszültség igazán akkor élesedik ki, amikor szóba kerül a Hindenburg Research jelentése, amely szerint a Roblox a növekedés érdekében visszavágta a biztonsági költségeit. Ahelyett, hogy Baszucki világosan tisztázná, mi történt, előbb a forrás hitelességét támadja („a Hindenburg már nem is létezik”), majd visszakérdez, mintha vizsgáztatná az újságírót: „utánanéztél ennek?”. Végül azzal zárja rögtönzött érvelését, hogy a kevesebb emberi munkát több automatizációval váltották ki, és hogy ez szerinte eleve jobb.
A végén a műsorvezető felteszi a legemberibb kérdést: a három és fél éves gyereke pár év múlva megkérdezi majd, játszhat-e Robloxot. Addigra meg tudják oldani a problémákat? Baszucki erre csak annyit mond, hogy a Roblox már most is csodálatos platform, és hogy szívesen mutatna adatokat a színfalak mögül, hogy „átsegítse a félelmén a szülőt”. A fentiek fényében ez a válasz igen kevésnek tűnhet.
Szülőként nagyon könnyű belekapaszkodni az egyszerű üzenetekbe.
„A cég most már arccal ellenőrzi a felhasználókat, tuti biztonságosabb lett az egész.”
Vagy éppen az ellenkezőjébe:
„Arcfelismerés? Semmi esetre sem adom oda a gyerek arcképét egy külföldi cégnek.”
A valóság ennél jóval rétegzettebb. A Roblox arcalapú életkorbecslése valóban tud csökkenteni bizonyos kockázatokat:
De ugyanez a rendszer adatvédelmi kérdéseket is felvet, és semmit nem old meg abból, ami a platformon kívül zajlik: a Discordra, Messengerre vagy más szolgáltatásokra átterelődő beszélgetéseket semmilyen Roblox-szűrő nem látja.
A túl kevés moderátor és a nem eléggé jól tájékozott szülők és felhasználók óriási támadási felületet, gyenge pontot jelentenek.
Ráadásul a Hard Fork interjú dinamikája nagyon egyértelműen megmutatja, milyen szemlélet vezeti a céget. Baszucki számára a Roblox elsősorban hatalmas üzlet és technológiai kísérleti labor, amelyet ugyan „óriási felelősségként” ír le, de ahol a kritikus kérdésekre többnyire poénnal vagy skálára hivatkozással válaszol.
Ebből a szülő számára az a lényeg, hogy a platform alapvető filozófiája nem fog egy varázsütésre megváltozni attól, hogy bevezetnek egy új MI-alapú szűrőt.
Szülőként érdemes inkább abból indulni ki, hogy a Roblox egy olyan online tér, ahol egyszerre van jelen játék, kreativitás, közösség és nagyon komoly kockázat. Nem lehet „csak” technikai beállításokra bízni a gyerek védelmét. Kell mellé beszélgetés, szabály, jelenlét és – ha szükséges – a kilépés lehetősége is, ha pedig megtörténik az, amitől rettegünk, akkor a bizonyítékokat lementve azonnal értesíteni kell a hatóságokat.