Olcsón kattintunk, drágán tanulunk: részletes kutatás készült az online piacterekről, ezzel érdemes tisztában lenned

2026.01.22. 17:26 Képernyőidő

Olcsóbb ár, gyorsabb szállítás, végtelen választék – az online piacterek ígérete ismerős. De hamis és veszélyes termékek, hiányos információk, átláthatatlan költségek és sok esetben magára hagyott vásárlók is akadnak bőven, részletes kutatás készült a témában.

Olcsón kattintunk, drágán tanulunk: részletes kutatás készült az online piacterekről, ezzel érdemes tisztában lenned

Nincs most elég időd?

  • Egy friss NMHH-kutatás 200 valós online vásárláson keresztül vizsgálta, mennyire biztonságosak az online piacterek.
  • A tanulmány feltárja, mely termékkategóriákban jelennek meg leggyakrabban hamis és veszélyes termékek.
  • Kiderül, hol működik gördülékenyen a vásárlás, hol hiányoznak a döntéshez szükséges alapinformációk, mik a rejtett költségek, az árak átláthatóságáról és a szállítási feltételek bizonytalanságairól is szó esik.
  • A kutatás külön elemzi, mi történik akkor, amikor baj van: eltűnő eladók, sikertelen panaszkezelés, a könnyebbik útként kínált kuponos visszatérítések.
  • Szülői szempontból is fontos értenünk a kockázatokat, különös tekintettel a gyerekeknek vásárolt játékokra, ruhákra és elektronikai eszközökre. A tudatos vásárlás és a fogyasztó-önvédelem olyan képességek, amelyeket a család minden tagjának ismernie kell.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Az online vásárlás Magyarországon az elmúlt években nem csak növekedett, hanem átalakította a fogyasztói szokásokat: ma már minden második magyar háztartás rendszeresen rendel terméket az interneten keresztül, az online rendelések száma évente tízmillió felett van.

2024-ben a magyar e-kereskedelmi piac forgalma elérte a mintegy 1 920 milliárd forintot, ami éves szinten 15 %-os bővülést jelent, ezt a növekedést nagyrészt a külföldi piacterek által generált importforgalom hajtotta.

  • A magyarok körülbelül 4,3 millióan vásárolnak aktívan online,
  • miközben egyre több tranzakció zajlik mobilról, több mint 60 %.

Ez a trend azt jelzi, hogy az online piacterek használata nem marginális jelenség, hanem a mindennapi fogyasztási gyakorlat szerves része Magyarországon. Nem véletlen, hogy az NMHH átfogó kutatást végzett ezen a területen is.

🧠 Miről is van szó pontosan?

NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság): A magyar állam önálló szabályozó hatósága, amely a média, az elektronikus hírközlés és a digitális szolgáltatások felügyeletéért felel. Az NMHH nemcsak szabályoz, hanem rendszeresen végez kutatásokat is a digitális környezetben megjelenő kockázatokról, így az online piactereken tapasztalható visszaélésekről és fogyasztóvédelmi problémákról is.

A tanulmány azt vizsgálta, milyen kockázatokkal találkozik a magyar vásárló az online piactereken, amikor mindennapi termékeket rendel. Célja az volt, hogy pontos képet adjon arról, hol és hogyan sérülhet a fogyasztói biztonság, és mely pontokon marad magára a vásárló akkor, amikor a vásárlás nem a tervek szerint alakul.

A vizsgálat nem elméleti felvetésekre épült, hanem két, egymást kiegészítő megközelítésre.

  • Egyrészt feltérképezte a hamis és veszélyes termékek nemzetközi és hazai jelenlétét, azok tipikus termékkategóriáit és egészségügyi, biztonsági kockázatait.
  • Másrészt valós vásárlási helyzeteket elemzett: felkészített próbavásárlók 13 hazai és nemzetközi piactéren, kilenc termékkategóriában, összesen 200 alkalommal rendeltek termékeket, majd részletesen dokumentálták a vásárlás teljes folyamatát a rendeléstől a kiszállításon át egészen a panaszkezelésig.

Desk research – mit tudunk előre az online piacterek kockázatairól?

A kutatás első lépése az volt, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feltérképezze: milyen visszaélések jellemzők az online piactereken, és ezek milyen valós kockázatot jelentenek a vásárlók számára. A másodelemzés nem egyedi eseteket, hanem nemzetközi és hazai mintázatokat vizsgált.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Desk research (másodelemzés): Olyan kutatási módszer, amely nem új adatfelvételen alapul, hanem már meglévő hazai és nemzetközi jelentések, hatósági beszámolók, statisztikák és korábbi kutatások elemzésén. Ebben a vizsgálatban a desk research azt szolgálta, hogy előre feltérképezze, milyen típusú hamis és veszélyes termékek jelennek meg az online piactereken, és milyen ismert egészségügyi, biztonsági és fogyasztóvédelmi kockázatokkal kell számolni még a konkrét próbavásárlások előtt.

A desk research legfontosabb megállapítása, hogy a hamis és veszélyes termékek nem elszigetelt jelenségek, hanem a legnépszerűbb online piactereken is rendszeresen megjelennek. Különösen gyakran érintettek azok a termékkategóriák, amelyek a mindennapi vásárlások részei: kozmetikumok, elektronikai eszközök, játékok, ruházati cikkek és sportfelszerelések.

A kutatás hangsúlyozza: a hamis termék nem pusztán gyengébb minőségű alternatíva.

Kozmetikumoknál és parfümöknél ismeretlen, akár mérgező összetevők, elektronikai eszközöknél áramütés- és tűzveszély, játékoknál pedig fulladásveszélyt okozó alkatrészek és toxikus anyagok jelenhetnek meg. Ezek a kockázatok különösen súlyosak, amikor gyerekeknek szánt termékekről van szó.

A hamis termékek terjedését az is segíti, hogy a megtévesztés mára professzionálissá vált. Az utánzatok gyakran az eredetivel szinte azonos csomagolással, logóval és termékfotókkal jelennek meg, a vásárlói értékeléseket pedig sok esetben manipulálják. A vásárló számára így gyakran csak az irreálisan alacsony ár vagy a hiányos gyártói információ marad figyelmeztető jelként.

A fogyasztók jelentős része nem kapcsolja össze automatikusan a hamisítást egészségügyi vagy biztonsági kockázattal, inkább pénztárcakímélő megoldásként tekint rá. Ez a szemlélet azonban elfedi a probléma valódi súlyát, és hosszú távon rombolja az online kereskedelembe vetett bizalmat.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

Jogi környezet – mit véd a szabályozás, és mit nem?

Az online piacterek működését az Európai Unió új digitális szabályozása, a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) keretezi, amely 2024–2025-től fokozatosan szigorúbb kötelezettségeket ír elő a platformok számára.

A szabályok célja, hogy az online piactereknek átláthatóbb eladóazonosítást, könnyen elérhető bejelentési és panaszkezelési felületeket, valamint utólagos értesítést kelljen biztosítaniuk, ha kiderül, hogy jogellenes vagy veszélyes terméket árultak.

Fontos azonban, hogy a DSA nem szűri ki automatikusan a hamis termékeket, és nem garantálja, hogy minden probléma megelőzhető:

a szabályozás inkább reakcióra épülő, mint megelőző jellegű.

Ez azt jelenti, hogy a vásárló védelme részben továbbra is azon múlik, mennyire együttműködő a piactér, és mennyire átláthatóan kezeli a panaszokat akkor, amikor már megtörtént a baj.

Hogyan vizsgálták az online piactereket?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása nem kérdőíves benyomásokra, hanem valós vásárlási tapasztalatokra épült. Az empirikus szakaszban

  • 10 előzetesen felkészített próbavásárló vett részt,
  • akik 13 hazai és nemzetközi online piactéren,
  • 9 különböző termékkategóriában
  • összesen 200 alkalommal vásároltak termékeket.

A próbavásárlók minden egyes rendelést standardizált jegyzőkönyv alapján dokumentáltak: rögzítették a vásárlás menetét, az információk minőségét, a kiszállítást, a termék állapotát, valamint azt is, mi történt akkor, ha panaszt kellett tenni vagy problémába ütköztek.

A módszer célja az volt, hogy ne elméleti kockázatokat, hanem a mindennapi online vásárlás során ténylegesen megjelenő hibákat és mintázatokat lehessen feltárni.

A próbavásárlások eredményei

A tanulmány a piacterek között név szerint említi az Amazon, az eBay, az AliExpress, a Shein és a Temu nemzetközi szereplőket, a hazai vagy Magyarországon is aktív platformok közül pedig a Jófogás, a Vatera, a Pepita, az eMAG és a Fizz felületeket; az értékelésekben külön szerepel még a Zalando, a Vinted és a Wish is.

A próbavásárlók kilenc kategóriában vásároltak:

  • szépségápolási termékek,
  • elektronikai cikkek,
  • játékok,
  • háztartási és lakberendezési eszközök,
  • szerszámok,
  • sportcikkek,
  • ruházati termékek,
  • kisállat-felszerelések,
  • egyéb termékek (például írószer).

Árak és fizetés: az átlagos termékár kb. 5000 forint volt, a szállítási díj, ahol felmerült átlagosan 700 forintot jelentett, a tranzakciók 83%-ában bankkártyás fizetés történt.

Szállítás és teljesítés: a termékek 85%-a a vállalt szállítási határidőn belül érkezett meg, a vásárlások 88%-ában a próbavásárló valóban azt a terméket kapta, amelyet megrendelt.

Tájékoztatás az elállási jogról: a vásárlások több mint négyötödében érkezett valamilyen tájékoztatás az elállási jogról, ugyanakkor maradtak olyan esetek, ahol ez teljesen vagy részben hiányzott.

Gördülékenység (mennyi az elakadás, mennyire egyszerű a vásárlás):

  • a legjobbak: az Amazon, a Zalando és a Vinted.

A vásárláshoz szükséges információk megfelelősége (van-e elég adat a döntéshez):

  • kedvezőbb: az Amazon, a Vinted, a Zalando
  • gyakrabban hiányos: a Wish, az AliExpress és az eMAG.

Árak és költségek átláthatósága:

  • legjobb értékelés: a Zalando, az eMAG és a Pepita
  • gyakrabban „rejtett” költségek érzete: a Wish, az AliExpress és az eBay.

Kiszállítási idők és opciók kommunikációja:

  • legtisztább: az eMAG, a Shein és az Amazon
  • gyakrabban bizonytalan: a Vatera, a Jófogás és a Fizz.

Ügyfélszolgálat elérhetősége:

  • a tanulmány szerint ezen a fronton akadt a legtöbb probléma a vásárlások során
  • különösen nehéz volt megfelelő kontaktpontot találni az AliExpress, a Wish és a Vinted esetében.

Általános elégedettség a termékkel: a vásárlások mintegy ötödében a próbavásárlók szerint a termék minősége elmaradt a várakozástól.

  • Pozitívabb értékelések a termékeknél: a Vatera, a Fizz, az Amazon, a Zalando és a Pepita esetében.
  • Kritikusabb visszajelzések: az eMAG, a Wish, az AliExpress és a Vinted kapcsán.

Számlázás (a számla megléte és helyessége): a vásárlások közel harmadánál közepes vagy annál rosszabb értékelést kapott ez a váráslási pont.

  • ebből a szempontból jobban teljesített a Fizz, a Shein, az Amazon, a Zalando és a Vatera,
  • a leggyengébb átlagos megfelelés a Jófogás, a Wish és a Vinted esetében jelent meg.

Miért nincs sehol említve a Temu?

A Temu sajátos helyet foglal el a kutatás eredményeiben: nem szerepel a legjobbak között, de nem is jelenik meg következetesen a legrosszabbak élmezőnyében. Ez nem véletlen, és nem is azt jelenti, hogy „átlagosan jó” lenne. Sokkal inkább azt, hogy a Temu nagyon eltérően teljesít a vásárlási folyamat egyes pontjain.

Konkrét esettörténetek platformonként

  • Amazon
    A vásárlási folyamat végig követhető volt, a kiszállítási információk pontosak, probléma esetén elérhető panaszfelület állt rendelkezésre. Súlyos visszaélés nem jelent meg, a reklamációk kezelése kiszámítható volt.
  • Zalando
    Ruházati termékeknél a fotók és leírások megfeleltek a valóságnak, az árak és költségek előre láthatók voltak. A visszaküldési folyamat egyértelmű, a számlázás jellemzően rendben zajlott.
  • Vinted
    A vásárlás technikailag gördülékeny volt, ugyanakkor az ügyfélszolgálat elérése nehézkesnek bizonyult. Számlázási hiányosságok jelentkeztek, problémás esetekben a vásárlók lassú vagy nem kielégítő választ kaptak.
  • Wish
    Több esetben hiányoztak a vásárlási döntéshez szükséges alapinformációk, a költségek egy része csak a folyamat végén vált láthatóvá. A panaszkezelés nehezen volt elérhető, a számlázás gyakran hiányos volt.
  • AliExpress
    Kritikus termékinformációk csak apró betűs részekben szerepeltek. Probléma esetén a próbavásárlók nehezen találtak élő ügyfélszolgálati kapcsolatot, a reklamációk elhúzódtak.
  • eMAG
    A kiszállítási és visszaküldési folyamat első ránézésre ügyfélbarát volt, de a szűk határidők és az indoklás nélküli elutasítások több esetben igazságtalanságérzetet keltettek. A termékminőség vegyes képet mutatott.
  • Pepita
    Jó szándékú, de széttartó panaszkezelési folyamatok jelentek meg. A postai költségek és a visszaküldés felelőssége nem volt egyértelmű, ami végül a reklamációk feladásához vezetett.
  • Vatera
    Pozitívabban értékelt termékminőség, ugyanakkor klasszikus piactéri átverések is előfordultak: előre utalás után nem érkezett meg a termék, az eladó elérhetetlenné vált.
  • Jófogás
    Előre fizetés után eltűnő eladók jelentek meg, a platform reakciója több esetben általános, érdemi megoldást nem kínáló válasz volt. A számlázás és jogérvényesítés gyenge pontnak bizonyult.
  • Fizz
    Problémás rendelések esetén több alkalommal valódi, empatikus telefonos ügyintézés történt. Akkor is kapcsolatban maradtak a vásárlóval, amikor a partner oldali hiba miatt nem volt ideális megoldás.
  • Shein
    A visszaküldési folyamat technikailag jól szervezett és gyors volt, különösen mérethibás ruhák esetén. Kisebb értékű termékeknél azonban a visszaküldési költség aránytalansága miatt sokan feladták a reklamációt.
  • eBay
    Gyakrabban jelentek meg rejtettnek érzékelt költségek. A termékinformációk és az eladói felelősség tisztázása nem mindig volt egyértelmű.
  • Temu
    A vásárlás eleje gyors és gördülékeny volt, a problémák a reklamációnál jelentkeztek. Utánvétes fizetés esetén több próbavásárló nem készpénzes visszatérítést, hanem csak kuponos jóváírást kapott. A készpénzes visszafizetés lehetősége rejtett feltételek mögött, hosszas chatelés után derült ki, ami jelentősen rontotta a bizalmat.

Miért fontos ez szülőként (is)?

Mert a tudatos vásárlás nem csak arról szól, hogy a legolcsóbbat megtalálom, és ezt tanítani is fontos lenne. Az online vásárlás nem technikai rutin, hanem tanult viselkedés, amelyet a gyerekek elsősorban megfigyelésen keresztül sajátítanak el.

Ezt nemcsak neveléselméleti állítások, hanem empirikus kutatások is alátámasztják. Az EU Kids Online nemzetközi vizsgálatai szerint a gyerekek digitális döntéseit a látott minták, nem pedig az elmagyarázott szabályok alakítják, különösen olyan helyzetekben, ahol vizuálisan meggyőző felületekkel és gyors döntési kényszerrel találkoznak. 

A vásárlói tudatosság fejlődése nem automatikus: nem elég, hogy a gyerek tud „rendelni”, vagy hogy ismeri a „kosárba tesz” funkciót. Ugyanolyan fontos megtanulni, hogy nézzen rá a részletekre, értse meg a különbséget reklám és semleges termékinformáció között, és felismerje, ha valami túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen.

Fontos az is, hogy tudjuk (a család minden tagja), hogy mit tehet, ha nem elégedett a vásárlással, vagy átverve érzi magát.

A kutatások azt is jelzik, hogy ez a képesség nem spontán alakul ki, hanem tanulási folyamat eredménye, amelyet tudatos megbeszélésekkel, példamutatással és kritikai gondolkodás fejlesztésével lehet támogatni - vagyis szülői közreműködéssel.

Mit tehetünk, ha online vásárlásnál kár ér minket?

Az online piactereken előforduló problémák kezelésénél az első lépés nem a hatóság, hanem a bizonyítás. A szakemberek szerint kulcskérdés a teljes körű dokumentáció:

  • fotózzuk le a terméket,
  • a csomagolást,
  • a címkéket,
  • és őrizzük meg a számlát vagy bármilyen vásárlást igazoló bizonylatot.

Ezek nélkül a későbbi jogérvényesítés jelentősen nehezebb, sokszor eleve esélytelen.

A következő lépés mindig a közvetlen egyeztetés az eladóval. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a piactér saját bejelentő felületét és vevővédelmi rendszerét érdemes használni. Ezek a csatornák gyakran gyorsabbak és hatékonyabbak, mint a külső panasztétel, de csak akkor működnek, ha a probléma jól dokumentált.

Amennyiben a platformon belüli ügyintézés kudarcot vall, a magyar vásárlók több irányba is tovább tudnak lépni. Fogyasztóvédelmi panasszal a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság kereshető meg, míg a békéltető testületek a vita peren kívüli rendezését segítik.

Ha a probléma egy másik uniós tagállamban működő eladóhoz kötődik, az Európai Fogyasztói Központ nyújt segítséget. Súlyosabb ügyekben – például csalás, hamisítás vagy adathalászat esetén – már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség illetékes.

Fontos tudni, hogy az online piacterek működését uniós szinten a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szabályozza, amelynek hazai betartását digitális szolgáltatási koordinátorként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeli.

A szabályozás előírja, hogy a piactereknek késedelem nélkül intézkedniük kell, ha illegális vagy veszélyes termékről szereznek tudomást.

A nagyobb piactereknek az eladók azonosítását is el kell végezniük, hozzáférhetővé kell tenniük az eladói adatokat, és értesíteniük kell a vásárlókat akkor is, ha korábban veszélyes vagy jogsértő terméket vásároltak.

Szülői szempontból mindez azért különösen fontos, mert a jogérvényesítés folyamata tanulható minta. Ha a gyerek azt látja, hogy egy problémás vásárlásnál nem legyintünk, hanem lépésről lépésre végigmegyünk a megoldáson, akkor nemcsak a jogainkat védjük meg, hanem fogyasztói tudatosságot is tanítunk.