Itt a böngésző, amely nemet mond a beépített mesterséges intelligenciára

Míg a nagy technológiai cégek sorra építik be a mesterséges intelligenciát a keresősávok mögé, van egy norvég csapat, amely épp az ellenkezőjét teszi: leállítja az MI-t, és visszaadja a böngészést az embereknek.

A böngészőipar új frontja már nem a lapfülek sebességéről szól, hanem arról, ki közvetíti a tudást és ki monetizálja a figyelmünket. A Google a Gemini integrációjával már minden forrást maga kutat, a Microsoft az Edge-et „mesterségesintelligencia-böngészőként” pozicionálja és a ChatGPT alkotói is saját böngészőt készítenek, amely gyakorlatilag kiváltja az emberi gondolkodást, a jelen formájában internet végét hozhatja el. Tehát a címsor egyre inkább parancssorrá válik, ahol az MI „elintézi helyettünk” a böngészést, sőt, akár a feladatokat is.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Olyan technológiák gyűjtőfogalma, amelyek emberi gondolkodási folyamatokat utánzó módon dolgoznak fel adatokat. Képesek mintákat felismerni, döntéseket támogatni vagy új tartalmakat létrehozni. A böngészőkbe építve leggyakrabban szövegek összefoglalására, keresési találatok értelmezésére és feladatok automatizálására használják.
Gemini: A Google saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszere, amely szövegek értelmezésére, összefoglalására és válaszadásra képes. 
Edge: A Microsoft böngészője, amely a Windows részeként érhető el. Az utóbbi években erősen az MI-integrációra épít, például az oldalsávból elérhető chatbot- és szövegíró funkciókkal.
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett nyelvi modellre épülő chatbot, amely képes természetes nyelven válaszolni kérdésekre, szöveget generálni, programkódot írni vagy beszélgetést folytatni. Több böngésző is kínálja kiegészítőként vagy beépített funkcióként.

A Vivaldi álláspontja: maradjon emberi a böngészés

A norvég Vivaldi szerint a böngészés aktív tevékenység: keresés, összevetés, saját következtetések. A cég „az embereket választja a hype helyett”, és nem épít be olyan nagy nyelvi modellre épülő chatbotot, automatikus összefoglalót vagy űrlapkitöltő javaslatgépet, amely a felhasználót nézővé fokozza le. A döntés mögött nem MI-ellenesség áll, hanem tartalmi sokszínűség, magánszféra és a nyílt web védelme. 

🧠 Miről is van szó pontosan?
Nyílt web (open web): Az internetnek az a része, amely bárki számára szabadon hozzáférhető és kereshető, nincsenek mögötte zárt rendszerek, előfizetéshez kötött falak vagy algoritmikus szűrők. A nyílt web lényege a hozzáférhetőség és a sokszínűség: mindenki közzétehet tartalmat, és a felhasználók közvetlenül érhetik el az eredeti forrást. Ez különbözik a közösségi médiaplatformok algoritmusok által szűrt felületeitől, illetve az MI-összefoglalók világától, ahol a tartalmakat már egy közvetítő réteg válogatja és értelmezi helyettünk.

„Nem alakítjuk a felfedezés örömét passzív nézelődéssé” – írja Jon von Tetzchner, a Vivaldi Technologies társalapítója és vezérigazgatója. Az cég böngészője csak olyan gépi tanulási megoldásokat fogad el, amelyek nem sértenek szerzői jogot, nem kompromittálják az adatvédelmet, és nem terelik el a forgalmat. 

Miért baj, ha a böngésző „mindent összefoglal”?

A Vivaldi cikke konkrét kockázatokra hivatkozik. A Pew Research 2025-ös elemzése szerint amikor a Google találati oldalán megjelenik egy „AI Overviews” összefoglaló, a felhasználók nagyjából fele olyan gyakran kattintanak a hagyományos találatokra, mint enélkül és az összefoglalóban hivatkozott forrásokra is csak elenyészően mennek tovább. Ez a sajtó és a független tudásbázisok forgalmát közvetlenül érinti.

A kiadók világszerte jelzik a forgalomcsökkenést; az EU-ban panasz is született az „AI Overviews” gyakorlatról, ami versenyjogi vizsgálatot is kilátásba helyezett.

Mindemellett a felhasználó elbutul, ha nincs szüksége kritikai gondolkodásra, már erről is vannak kutatási eredmények tehát a trend minden szempontból aggasztó.

Mit vállal a Vivaldi, és meddig megy el?

A vállalás világos: amíg a beépített MI az önálló felfedezés rovására menne, nem kerül be a böngészőbe. A cég ugyanakkor nyitott olyan, gépi tanulással segített funkciókra (pl. fordítás), amelyek bizonyíthatóan hasznosak, nem adatéhesek, és nem szívják el a forgalmat az eredeti tartalomszolgáltatóktól. A fókusz a felhasználói autonómián, a testreszabhatóságon és a magánszférán marad. 

A böngészőt ezen az oldalon lehet ingyen letölteni.

Miért fontos ez szülőként?

A böngésző a gyerekek első számú kapuja az internethez. Nem mindegy, hogy egy felület megtanít-e keresni, összevetni és forráskritikusan olvasni, vagy helyettük fogalmaz és dönt. Ha a böngésző beépített MI-je „készen adja” a válaszokat, az csökkentheti a kritikai gondolkodást, az önálló információkeresés motivációját és a médiaműveltség fejlődését.

Szülőként érdemes olyan eszközt és beállítást választani, amely a kíváncsiságot, a forrásokhoz vezető kattintást és a beszélgetést ösztönzi, nem a passzív elfogadást. 

Három gyakorlati lépés, ha meg akarjuk tartani a kritikus gondolkodást a családban:

1. Átlátható alapbeállítások: Kapcsoljuk ki a kísérleti, automatikus összefoglaló- és „helyettem elintézi” funkciókat, és beszéljük meg, miért előnyös a forráshoz kattintani.
2. Forráskritika közösen: Hetente egyszer nézzünk meg együtt egy témát, elemezzük ki, hogyan változik az információ és az összkép, ha nem az összefoglalót, hanem az elsődleges cikkeket olvassuk el. Beszéljünk arról, mi a megbízható forrás, ebben például az Urban Legends tud segíteni.
3. Kíváncsiság-napló: A gyerek írja le, milyen kérdései születtek böngészés közben, és melyik forrás adott igazán jó választ. Ezzel a fókusz visszakerül az aktív felfedezésre, kritikus gondolkodásra.

• mesterséges intelligencia
• internet
• böngésző
• vivaldi