Itt a böngésző, amely nemet mond a beépített mesterséges intelligenciára

2025.09.01. 09:03 Képernyőidő

Míg a nagy technológiai cégek sorra építik be a mesterséges intelligenciát a keresősávok mögé, van egy norvég csapat, amely épp az ellenkezőjét teszi: leállítja az MI-t, és visszaadja a böngészést az embereknek.

Itt a böngésző, amely nemet mond a beépített mesterséges intelligenciára

A böngészőipar új frontja már nem a lapfülek sebességéről szól, hanem arról, ki közvetíti a tudást és ki monetizálja a figyelmünket. A Google a Gemini integrációjával már minden forrást maga kutat, a Microsoft az Edge-et „mesterségesintelligencia-böngészőként” pozicionálja és a ChatGPT alkotói is saját böngészőt készítenek, amely gyakorlatilag kiváltja az emberi gondolkodást, a jelen formájában internet végét hozhatja el. Tehát a címsor egyre inkább parancssorrá válik, ahol az MI „elintézi helyettünk” a böngészést, sőt, akár a feladatokat is.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Olyan technológiák gyűjtőfogalma, amelyek emberi gondolkodási folyamatokat utánzó módon dolgoznak fel adatokat. Képesek mintákat felismerni, döntéseket támogatni vagy új tartalmakat létrehozni. A böngészőkbe építve leggyakrabban szövegek összefoglalására, keresési találatok értelmezésére és feladatok automatizálására használják.
Gemini: A Google saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszere, amely szövegek értelmezésére, összefoglalására és válaszadásra képes. 
Edge: A Microsoft böngészője, amely a Windows részeként érhető el. Az utóbbi években erősen az MI-integrációra épít, például az oldalsávból elérhető chatbot- és szövegíró funkciókkal.
ChatGPT: Az OpenAI által fejlesztett nyelvi modellre épülő chatbot, amely képes természetes nyelven válaszolni kérdésekre, szöveget generálni, programkódot írni vagy beszélgetést folytatni. Több böngésző is kínálja kiegészítőként vagy beépített funkcióként.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A Vivaldi álláspontja: maradjon emberi a böngészés

A norvég Vivaldi szerint a böngészés aktív tevékenység: keresés, összevetés, saját következtetések. A cég „az embereket választja a hype helyett”, és nem épít be olyan nagy nyelvi modellre épülő chatbotot, automatikus összefoglalót vagy űrlapkitöltő javaslatgépet, amely a felhasználót nézővé fokozza le. A döntés mögött nem MI-ellenesség áll, hanem tartalmi sokszínűség, magánszféra és a nyílt web védelme. 

🧠 Miről is van szó pontosan?
Nyílt web (open web): Az internetnek az a része, amely bárki számára szabadon hozzáférhető és kereshető, nincsenek mögötte zárt rendszerek, előfizetéshez kötött falak vagy algoritmikus szűrők. A nyílt web lényege a hozzáférhetőség és a sokszínűség: mindenki közzétehet tartalmat, és a felhasználók közvetlenül érhetik el az eredeti forrást. Ez különbözik a közösségi médiaplatformok algoritmusok által szűrt felületeitől, illetve az MI-összefoglalók világától, ahol a tartalmakat már egy közvetítő réteg válogatja és értelmezi helyettünk.

„Nem alakítjuk a felfedezés örömét passzív nézelődéssé” – írja Jon von Tetzchner, a Vivaldi Technologies társalapítója és vezérigazgatója. Az cég böngészője csak olyan gépi tanulási megoldásokat fogad el, amelyek nem sértenek szerzői jogot, nem kompromittálják az adatvédelmet, és nem terelik el a forgalmat. 

Miért baj, ha a böngésző „mindent összefoglal”?

A Vivaldi cikke konkrét kockázatokra hivatkozik. A Pew Research 2025-ös elemzése szerint amikor a Google találati oldalán megjelenik egy „AI Overviews” összefoglaló, a felhasználók nagyjából fele olyan gyakran kattintanak a hagyományos találatokra, mint enélkül és az összefoglalóban hivatkozott forrásokra is csak elenyészően mennek tovább. Ez a sajtó és a független tudásbázisok forgalmát közvetlenül érinti.

A kiadók világszerte jelzik a forgalomcsökkenést; az EU-ban panasz is született az „AI Overviews” gyakorlatról, ami versenyjogi vizsgálatot is kilátásba helyezett.

Mindemellett a felhasználó elbutul, ha nincs szüksége kritikai gondolkodásra, már erről is vannak kutatási eredmények tehát a trend minden szempontból aggasztó.

Mit vállal a Vivaldi, és meddig megy el?

A vállalás világos: amíg a beépített MI az önálló felfedezés rovására menne, nem kerül be a böngészőbe. A cég ugyanakkor nyitott olyan, gépi tanulással segített funkciókra (pl. fordítás), amelyek bizonyíthatóan hasznosak, nem adatéhesek, és nem szívják el a forgalmat az eredeti tartalomszolgáltatóktól. A fókusz a felhasználói autonómián, a testreszabhatóságon és a magánszférán marad. 

A böngészőt ezen az oldalon lehet ingyen letölteni.

Miért fontos ez szülőként?

A böngésző a gyerekek első számú kapuja az internethez. Nem mindegy, hogy egy felület megtanít-e keresni, összevetni és forráskritikusan olvasni, vagy helyettük fogalmaz és dönt. Ha a böngésző beépített MI-je „készen adja” a válaszokat, az csökkentheti a kritikai gondolkodást, az önálló információkeresés motivációját és a médiaműveltség fejlődését.

Szülőként érdemes olyan eszközt és beállítást választani, amely a kíváncsiságot, a forrásokhoz vezető kattintást és a beszélgetést ösztönzi, nem a passzív elfogadást. 

Három gyakorlati lépés, ha meg akarjuk tartani a kritikus gondolkodást a családban:

  1. Átlátható alapbeállítások: Kapcsoljuk ki a kísérleti, automatikus összefoglaló- és „helyettem elintézi” funkciókat, és beszéljük meg, miért előnyös a forráshoz kattintani.
  2. Forráskritika közösen: Hetente egyszer nézzünk meg együtt egy témát, elemezzük ki, hogyan változik az információ és az összkép, ha nem az összefoglalót, hanem az elsődleges cikkeket olvassuk el. Beszéljünk arról, mi a megbízható forrás, ebben például az Urban Legends tud segíteni.
  3. Kíváncsiság-napló: A gyerek írja le, milyen kérdései születtek böngészés közben, és melyik forrás adott igazán jó választ. Ezzel a fókusz visszakerül az aktív felfedezésre, kritikus gondolkodásra.