Globális kutatás bizonyítja: az MI-rendszerek a hírek közel felét félreértelmezik

Egy most közzétett, példátlanul átfogó nemzetközi kutatás szerint a mesterséges intelligenciával működő asszisztensek – ChatGPT, Copilot, Gemini és Perplexity – a hírek közel felét tévesen, pontatlanul vagy félrevezetően adják vissza.

A mesterséges intelligencia már a hétköznapjaink szerves része, még hírek összefoglalására, értelmezésére is gyakran használjuk. Miközben a fake news eleve egyre nagyobb veszélyt jelent, nem sokat segít a helyzeten az a tény, hogy a mesterséges intelligencia-alapú asszisztensek – amelyek már emberek millióinak mindennapi információs kapujává váltak – rutinszerűen félreértelmezik a hírtartalmakat, függetlenül a vizsgált nyelvtől, országtól vagy MI-platformtól. Mindezt az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által koordinált és a BBC által vezetett új kutatás állapította meg.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia-asszisztens: Olyan szoftver vagy online eszköz, amely természetes nyelven kommunikál a felhasználóval, és a mesterséges intelligencia segítségével értelmezi, majd megválaszolja a kérdéseket. Legismertebb példái: ChatGPT, Copilot, Gemini és Perplexity.
Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU): 56 ország közszolgálati médiavállalatait tömörítő nemzetközi szervezet, amely a BBC-vel közösen koordinálja a médiaetikai és digitális hitelességi kutatásokat.

A 18 országban, 14 nyelven zajló vizsgálat több mint háromezer MI-választ elemzett, és súlyos hibákat tárt fel.

A tesztben 22 közszolgálati médium – köztük az ARD, a ZDF, a Rai, a YLE, az RTVE és a CBC – vett részt. A szakújságírók minden választ pontosság, forráskezelés, tény és vélemény szétválasztása, illetve kontextus alapján értékeltek.

Az eredmények lehangolók voltak:

• az MI-válaszok 45 százaléka legalább egy súlyos hibát tartalmazott,
• 31 százalékukban a forrásmegjelölés hiányos vagy félrevezető volt,
• 20 százalékban konkrét pontatlanság vagy kitalált („hallucinált”) részlet szerepelt.

A leggyengébben a Gemini szerepelt, amelynél a hibás válaszok aránya 76 százalékra rúgott. A BBC szerint a gondok rendszerszintűek, nem pedig egyes nyelvekre vagy piacokra jellemző anomáliák.

Miért aggasztó ez?

Az MI-asszisztensek már sok felhasználó számára a keresőmotorok helyébe léptek. A Reuters Institute Digital News Report 2025 szerint az online hírfogyasztók 7%-a használ MI-asszisztenst hírek olvasására, a 25 év alattiaknál ez az arány 15%.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a félretájékoztatás nem egyedi jelenség, Jean Philip De Tender, az EBU médiai és vezérigazgató-helyettese szerint ez a közbizalom alapjait ássa alá:

„Rendszerszintű, határokon átnyúló és többnyelvű problémákról van szó, amelyek veszélyeztetik a közbizalmat. Ha az emberek már nem tudják, miben bízhatnak, végül semmiben sem bíznak, és ez visszafoghatja a demokratikus működést.”

Új eszköztár a hiteles hírekért

A vizsgálat mellett a kutatók kiadták a News Integrity in AI Assistants Toolkit című segédanyagot is, amely azt mutatja meg, hogyan lehetne javítani az MI-válaszok hitelességét és a felhasználók médiatudatosságát. Az anyag két kulcskérdésre koncentrál:

• Mitől lesz jó egy MI-asszisztens válasza hírek esetén?
• Milyen hibákat kell kiküszöbölni a jövőben?

Az EBU és tagjai azt is sürgetik, hogy az EU és a nemzeti hatóságok léptessék életbe a már létező jogszabályokat az információs integritás és a médiapluralizmus védelmében. A kutatás javasolja az MI-asszisztensek folyamatos, független monitorozását is, tekintettel a technológia gyors fejlődésére.

Mit tehetünk szülőként?

A fiatalok körében sokkal erősebben jellemző, hogy már mindenre (keresésre, hírfogyasztásra, elemzésre) a mesterséges intelligenciát használják. Szülőként ezért kulcsfontosságú, hogy a gyerekek ne kritikai gondolkodás nélkül tájékozódjanak, hanem megtanulják megkülönböztetni a forrást a véleménytől, a tényt a következtetéstől.

A torzítás nemcsak a világképüket, hanem az intézményekbe vetett bizalmat is formálja. Ha a hírforrás megbízhatatlannak tűnik, a gyerek könnyen azt a következtetést vonja le, hogy „minden média hazudik”, és végül senkiben sem bízik.

A szülők tehetnek azért, hogy ez ne így legyen:

• érdemes közösen megnyitni egy hírkérdést az MI-ben,
• majd összevetni a választ egy valódi hírportál cikkével.

Ez az egyszerű gyakorlat fejleszti a kritikus gondolkodást, és rávilágít arra, hogyan működik a mesterséges intelligencia a háttérben.

• mesterséges intelligencia
• média
• hírfogyasztás
• BBC
• EBU
• újság