Az Európai Unió új gyermekvédelmi szabályokat vezetne be a videójátékokban, de a tervezet jelenlegi formája akár a húszéves játékok fejlesztőitől is olyan funkciókat követelhet meg, amelyek eredetileg nem léteztek.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A Képernyőidőn szeptemberben részletesen bemutattuk az EU KIDS Act gyermekvédelmi javaslatát, majd október elején a társadalmi véleményezés elindulásáról is beszámoltunk. Az új szabályozás a közösségi oldalak, az MI-chatbotok és a videójátékok működését is átalakítaná, elsősorban a kiskorúak biztonságát szem előtt tartva, nincs olyan terület, amelyet ne érintene.
Nem véletlen, hogy a véleményezés során a játékvilág több szereplője is tiltakozik. A Stop Killing Games mozgalom és a Gamer's Voice szervezet attól tart, hogy a javaslat ellehetetleníthet kisebb játékfejlesztőket, és veszélybe sodorhat olyan régi alkotásokat, amelyek ma még digitálisan megvásárolhatók vagy közösségi szervereken játszhatók.
Stop Killing Games: Ross Scott videójátékos tartalomkészítő által 2024-ben elindított nemzetközi fogyasztóvédelmi mozgalom. Célja megakadályozni, hogy a kiadók a szerverek leállításával végleg játszhatatlanná tegyék a korábban megvásárolt videójátékokat. A mozgalomhoz kapcsolódó európai polgári kezdeményezés több mint 1,29 millió hitelesített támogatást gyűjtött össze, így az Európai Bizottságnak hivatalosan is foglalkoznia kellett az üggyel.
Gamer's Voice: 2026 májusában létrehozott brit nonprofit játékos-érdekvédelmi szervezet, amely egyben a Stop Killing Games mozgalom hivatalos brit képviselete. A videójátékosok fogyasztói jogaival, a digitális vásárlásokkal, a játékok megőrzésével és a játékosokat érintő szabályozásokkal foglalkozik. Az EU KIDS Act tervezetéről részletes elemzést készített, amelyben a kisebb fejlesztőket és a régi videójátékokat fenyegető lehetséges következményeket vizsgálja.
A Gamer's Voice október 4-én közzétett, 16 oldalas elemzése több konkrét ütközési pontot azonosít. Ezek most főleg technikai és jogi kérdések, de nagyon jól megmutatják átlagos felhasználói (vagy akár szülői) szemmel nézve is, mennyire nehéz értelmezni jogilag a videójátékok működésének gyakorlatát.
A Gamer's Voice az Urban Dead című böngészős videójáték esetét is felidézi. A közel húsz éven át működő játék készítője 2025 márciusában azzal indokolta a szolgáltatás megszüntetését, hogy a brit Online Safety Act gyermekvédelmi követelményeinek teljesítése egy egyszemélyes projekt számára vállalhatatlanná vált. Az Urban Dead hivatalos búcsúüzenete kifejezetten a szabályozási megfelelés nehézségeit és a lehetséges bírságokat nevezte meg.
A brit jogszabály eltér az uniós tervezettől, de a példa látványosan megmutatja, miért tartanak a rajongók attól, hogy a kötelező technikai és adminisztratív feladatok egy régi játék végét jelenthetik, akkor is, ha éppenséggel senki nem erre a termékre gondolt, amikor a fiatalokra veszélyes folyamatokat igyekezett szabályozni.
A Gamer's Voice a gyermekvédelem szükségességét nem kérdőjelezi meg. Azt szeretné elérni, hogy a szabályok jobban igazodjanak az adott játék tényleges kockázataihoz. Külön mentességet kérnek a már archív, technikailag nem módosítható játékoknak, és egyszerűbb megfelelési lehetőségeket a kisebb szolgáltatóknak.
A szervezet a Stop Killing the Internet kezdeményezést is támogatja, amely a kötelező online életkor-ellenőrzés ellen kampányol, és az önkéntes, adatvédelmi szempontból biztonságos megoldásokat szorgalmazza.
Az európai fejlesztőket képviselő EGDF, a Video Games Europe iparági szövetség és a finn Neogames szintén változtatásokat sürget. Azt szeretnék, hogy a szabályozás jobban építsen a már működő PEGI-rendszerre, az életkor-ellenőrzést és a szülői felügyeletet lehetőleg a játékplatformok és az operációs rendszerek biztosítsák ingyenesen, a nonprofit és hobbifejlesztések pedig mentességet kaphassanak.
European Games Developer Federation (EGDF): Az európai videójáték-fejlesztők érdekképviseleti szövetsége, amely nemzeti szakmai szervezeteken keresztül több mint 2500 fejlesztőstúdiót képvisel. Tagjai között főként kis- és középvállalkozások találhatók.
Video Games Europe: Az európai videójáték-ipar brüsszeli érdekképviseleti szervezete, amely nagy nemzetközi kiadókat, játékgyártókat és nemzeti iparági szövetségeket fog össze. A PEGI európai korhatár-besorolási rendszer működtetésében is meghatározó szerepet játszik.
Neogames Finland: A finn videójáték-ipar szakmai és érdekképviseleti szervezete. A finn fejlesztőcégeket támogatja, iparági kutatásokat készít, és nemzeti, illetve európai szinten képviseli a játékfejlesztők érdekeit.
Az Európai Bizottság jelenleg gyűjti a szakmai és lakossági észrevételeket, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt. A javasolt változtatásokról még nincs döntés, a jogszabály szövege a tárgyalások során módosulhat.
Szülői szempontból mindez azért fontos, mert egy online kommunikációra épülő, idegen játékosokkal kapcsolatot teremtő játék egészen más veszélyeket hordozhat, mint egy digitálisan megvásárolt, egyjátékos alkotás. A gyermekvédelmi szabályozásnak érdemes lenne ezt a különbséget is következetesen kezelnie.
A tartalmi veszélyeket a PEGI is sorolja, a mostani szabályozás érezhetően az online problémákat és a közösségi mechanikákat tompítaná, mégis összemosódnak így olyan területek, amelyeknek nem kellene.
A tervezetről még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is tárgyalniuk kell. Az Európai Bizottság jelenleg is fogadja az észrevételeket, amelyek a jogszabály véglegesítését segíthetik.