Az EU kötelezővé teszi, hogy a telefonok akkumulátorát bárki kicserélhesse otthon, csavarhúzóval. A gyártók azonban már megtalálták a kiskaput, és jó részük minden bizonnyal él is majd vele.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Képzeld el a következő jelenetet: a gyerek telefonja két és fél év után napközben lemerül tíz perc alatt, töltőn is alig bírja. Az akku tönkrement. A szerviz azt mondja, 45–60 ezer forint a csere, ennyi pénzért már egy újabb, használt telefont is lehet venni. A régi készülék így a fiókban végzi. Ez a tervezett elavulás iskolapéldája, és pontosan ezt akarja megváltoztatni az Európai Unió 2027-re.
Ha valaki megpróbál szétszedni egy modern iPhone-t vagy androidos mobilt, az első akadály nem a csavar lesz. Az igazi probléma az ipari ragasztó, amellyel a gyártók az akkumulátort és a belső keretet rögzítik. A mai telefonok szétszedéséhez hőpisztolyt kell elővenni, vegyi oldószert kell használni, és csak utána lehet hozzáférni az aksihoz. Ez az eljárás otthon nem elvégezhető, és sok szerviznek is gondot okoz.
Az EU 2023/1542-es rendeletének 11. cikkelye ezt a gyakorlatot tiltja meg 2027-től. A szabályozás szerint az akkumulátornak kereskedelemben kapható szerszámokkal, hő és oldószer nélkül kivehetőnek kell lennie. Ha a gyártó mégis speciális eszközt igényel, azt ingyen mellékelni kell a dobozba – úgy, mint ahogy egyes Samsung modelleknél a SIM-kártya kinyomóját is beteszik.
EU 2023/1542-es rendelet: Az Európai Unió Tanácsa által 2023. július 10-én elfogadott jogszabály, amely az akkumulátorok teljes életciklusát – a gyártástól az újrahasznosításig – szabályozza. A fogyasztókat legközelebbről érintő 11. cikkely azt rögzíti, hogy hordozható eszközök akkumulátorát a végfelhasználónak házilag, különleges szerszám nélkül ki kell tudnia cserélni. A rendelet célja a tervezett elavulás visszaszorítása és az elektronikai hulladék csökkentése.
A szabályozás hatóköre jóval szélesebb annál, mint amire a legtöbb sajtóhír fókuszál. Nemcsak a telefonok érintettek:
Ez utóbbi különösen fájdalmas lesz az Apple-nek. Az AirPods akkumulátora jelenleg lényegében nem cserélhető: a fülhallgató tokjában lévő apró aksihoz hozzáférni szinte lehetetlen az eszköz fizikai tönkretétele nélkül. Ha az akkumulátor lemerül – ami általában 2-3 évnyi használat után jellemzővé válik –, a felhasználók döntő többsége új fülhallgatót vesz.
AirPods: Az Apple által gyártott, Bluetooth-technológián alapuló, teljesen vezeték nélküli fülhallgató-sorozat, amelyet 2016-ban vezettek be. Az AirPods Pro és az AirPods Max modellek a piaci prémium szegmensben versenyeznek.
A rendelet szövegébe azonban mélyen el van ásva egy kivétel. A gyártók megtarthatják a zárt, ragasztott dizájnt, ha egyszerre teljesítenek két technikai feltételt:
Töltési ciklus: Egyetlen töltési ciklusnak számít, ha az akkumulátor összességében a teljes kapacitásának 100 százalékát feltöltik, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy egyszer töltötték tele. Ha például egy nap 50 százalékot merítesz és töltesz vissza, majd másnap újra ugyanennyit, az együtt számít egy ciklusnak. Minél több ciklust bír el az akku az elvárt kapacitáson felül, annál hosszabb ideig használható a telefon.
IP67 vízállósági minősítés: Az IP (Ingress Protection) egy nemzetközi szabvány, amely megmutatja, mennyire védett egy eszköz a por és a víz ellen. Az IP67 azt jelenti, hogy az eszköz legfeljebb egy méter mélységű vízben, 30 percig nem sérül meg. A mai prémium és középkategóriás telefonok túlnyomó többsége rendelkezik legalább ezzel a minősítéssel.
Az Apple iPhone 15-ös szériájánál a cég 2024 elején nyilvánosan is megerősítette, hogy a készülékek akkumulátora 1000 ciklus után is megtartja a kapacitás 80 százalékát – ami pontosan a mentességi küszöb.
Ez azt jelenti, hogy az Apple-nek valószínűleg semmit nem kell megváltoztatnia a dizájnján. A Samsung Galaxy S25 Ultra 1200 ciklust teljesít, a Nothing Phone 4a Pro pedig 1400-at – utóbbi azért figyelemre méltó, mert egy középkategóriás modell 40 százalékkal múlja felül a zászlóshajók teljesítményét.
Nothing Phone: A Nothing Technology brit startup okostelefon-sorozata, amelyet Carl Pei alapított 2021-ben, korábban az OnePlus társalapítója volt. A Nothing telefonok a középkategóriás árkategóriában versenyeznek, de prémium közelű specifikációkkal és látványos, részben átlátszó hátlap-dizájnnal. Magyarországon is kaphatók, jellemzően 150–250 ezer forint közötti áron.
A fogyasztói szervezetek ezért bírálják a kivételt. A Right to Repair Europe mozgalom érvelése szerint egy telefon tartós is lehetne és könnyen cserélhető is egyszerre, a kettő nem zárja ki egymást. A mentesség lehetővé teszi, hogy a gyártók a zárt dizájnt megőrizzék, ha az akkumulátor elég sokáig bírja, de ha az akku mégis tönkremegy, a csere továbbra sem lesz házilag elvégezhető.
Right to Repair Europe: Európai civil szervezetek és fogyasztóvédelmi csoportok koalíciója, amely a javíthatósághoz való jog törvényi rögzítéséért kampányol. Céljuk, hogy az elektronikai eszközöket gyártóiktól független szervizek is megjavíthassák, és az alkatrészek bárki számára hozzáférhetők legyenek. A mozgalom az EU szabályozásának fő civil lobbizó ereje volt az elmúlt öt évben.
A rendeletnek van egy sokak által figyelmen kívül hagyott, de a javíthatóság szempontjából talán legfontosabb eleme. Az Apple és a Samsung az elmúlt években bevezette a parts-pairing rendszert: a gyári alkatrészt szoftveresen az adott készülék egyedi sorozatszámához kötik.
Parts-pairing (alkatrész-párosítás): Olyan szoftverrendszer, amely a telefon alaplapját egyedi azonosítóval összeköti a gyári alkatrészekkel. A nem gyárilag jóváhagyott csere esetén a telefon funkciói korlátozottak lesznek: például nem jelenik meg az akku kapacitása, vagy a Face ID nem működik megfelelően. Ez a rendszer a gyártók szervizmonopóliumát erősíti, és a független javítást gyakorlatilag ellehetetleníti.
2027-től ez a gyakorlat tilos lesz az EU-ban. Egy kompatibilis csere-akkumulátort a telefon nem utasíthat vissza szoftveresen, és így a független szervizek is pontosan ugyanolyan hatékonyságú szolgátatást nyújthatnak majd, mint a gyáriak. Ha ez valóban érvényesül, az akkucsere ára Magyarországon a jelenlegi 30–60 ezer forintos szintről töredékére eshet, ahogy az utángyártó alkatrészpiac beindulhat.
A szabályozás kötelezi a gyártókat arra is, hogy az utolsó piacon lévő modell eladásától számított öt évig csere-akkumulátort tartsanak forgalomban. Ez nem a bemutatótól számít: ha egy modellt 2028-ban is árulnak, az alkatrészeket 2033-ig el kell érhetővé tenni. Az ár nem lehet önkényesen magas, a független szervizeknek is hozzáférést kell biztosítani, hasonló feltételekkel, mint a gyári szervizeknek.
Ez önmagában is forradalmi: ma egy három-négy éves telefon akkumulátorát sokszor már csak utángyártott alkatrésszsel lehet cserélni, mert a gyártó leállította az eredeti alkatrész forgalmazását.
2027 után ez jogilag nem lesz lehetséges az EU piacán.
A szabályozás formálisan csak az EU-ban kötelező. De a globálisan működő gyártóknak nem éri meg párhuzamos gyártósorokat fenntartani: az EU-s előírásokra tervezett modelleket általában globálisan adják ki. Ugyanez zajlott le az USB-C bevezetésénél: az Apple az EU-s kötelezés miatt vezette be az iPhone 15-be az USB-C portot, de az Egyesült Államokban és Ázsiában is ugyanazt a modellt árulta.
Brussels Effect (Brüsszel-hatás): Politikatudományi fogalom, amelyet Anu Bradford, a Columbia Egyetem jogászprofesszora írt le. Azt a jelenséget jelöli, amikor az EU piaci súlya miatt az uniós szabályozás de facto globális iparstandarddá válik – anélkül, hogy azt más országok formálisan elfogadták volna. Klasszikus példák: a GDPR adatvédelmi rendelet, az USB-C kötelezettség, és most várhatóan a cserélhető akkumulátor szabvány.
A következő hónapokban dől el, hogy a gyártók hogyan reagálnak. Az ultravékony vonalak – a Samsung Galaxy S25 Edge 5,8 milliméteres vastagsága, az Apple várható iPhone Air modellje – 0,5–1 milliméterrel vastagabbak lesznek, ha mechanikus eltávolítási megoldást kell beépíteni. Ez a kompromisszum nem elhanyagolható a prémium szegmensben, ahol a vékonyság marketingfegyver.
Egy gyerek kezében a telefon élettartama nemcsak az ő türelmétől függ, hanem attól is, mikor mondja fel a szolgálatot az akku. Ha az akkumulátor 2-3 évvel a vásárlás után 70 százalék alá esik, a készülék lassul, a töltés nem tart ki egy napig, és megkezdődik az „új telefon kellene" nyomás, ami a legtöbb háztartásban nem az eszköz valódi állapotán, hanem az akku állapotán múlik. Ha a szabályozás valóban megnyitja az alkatrészpiacot, ez az összeg a töredékére eshet, és a telefon további két-három évet bírhat.