Szeptember elsején becsengetnek: szeptember 1-jén hivatalosan is elkezdődik a 2025/2026-os tanév. A diákok összesen 181 tanítási nappal számolhatnak, már azt is tudjuk, mikor jönnek a pihenők, szünetek, illetve mely szombatokon kell iskolába menni.

Az Eduline cikkéből kiderült, mire számíthatnak a szülők a következő hónapok során, mikor lesz szünet, mikor lesz hétvégi munkanap, így könnyebben tudunk majd előre tervezni. Egy tanév menetrendje első látásra pusztán szervezési kérdésnek tűnhet, ám valójában sokkal több annál: a család mindennapi életének kereteit határozza meg. Mutatjuk tehát, mire lehet számítani.
Az első félévben két hosszabb szünet várja a gyerekeket:
A tanév több hosszú hétvégét is hoz, bár ezek közül több egybeesik a szünetekkel.
Fontos azonban, hogy a plusz pihenőnapokat szombaton kell ledolgozni:
A válasz a 2011. évi CXC. törvényben rejlik. A jogszabály szerint az iskolák tanítási rendjét hozzá kell igazítani az országosan elrendelt munkanap-áthelyezésekhez. Ez azért fontos, mert azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei ezeken a napokon is dolgoznak, az iskola köteles felügyeletet biztosítani, ezek a szombatok hivatalosan tanítási napnak számítanak.
Ugyanakkor az iskolák maguk dönthetnek arról, hogy ezeken a napokon rendes tanórákat tartanak, vagy például kirándulást, múzeumlátogatást, esetleg projekt-napot szerveznek. Így a szombati tanítás sok helyen inkább rendhagyó programokat jelent majd.
Az első félév 2026. január 23-ig (péntek) tart. Az iskoláknak legkésőbb január 30-ig kell értesíteniük a diákokat és szüleiket az elért eredményekről.
Ha előre látjuk, mikor jönnek a szünetek és a hosszú hétvégék, könnyebben tervezhetünk közös programokat, családi utazásokat, nagyszülői látogatásokat vagy akár egyszerű pihenőnapokat. Ez különösen fontos, mert a gyerekek számára a tanév rendje nemcsak a tanulásról, hanem a regenerálódásról és a közösen eltöltött időről is szól.
A ledolgozandó szombatok külön kihívást jelentenek, hiszen a hétvégék megszokott ritmusát bontják meg. Az iskolák gyakran szerveznek ilyenkor kirándulást, közösségi programot vagy múzeumlátogatást, ami másfajta élményt adhat, mint egy átlagos tanítási nap. Ha előre tudunk ezekről, könnyebb felkészíteni a gyerekeket, és közösen megtalálni bennük a pozitívumot.
A hosszabb szünetek – különösen az őszi és a téli – alkalmat kínálnak arra, hogy a gyerekek kiszakadjanak az iskolai rutinból, és olyan élményekben legyen részük, amelyek nem a képernyő előtt zajlanak. Ilyenkor különösen fontos, hogy ne engedjük, hogy a napok csak a telefon, a számítógép vagy a televízió köré szerveződjenek. A szülői felelősség abban áll, hogy a szüneteket tartalommal töltsük meg: közös kirándulásokkal, társasjátékozással, bármilyen közös élménnyel.
Ha tudatosan állunk hozzá a tanévhez, nem csupán a logisztikát könnyítjük meg, hanem érzelmi biztonságot is adunk a gyerekeknek. Látják, hogy a szüleik előre gondolkodnak, számolnak az ő igényeikkel, és olyan kereteket alakítanak ki, amelyekben jut idő a tanulásra, a pihenésre és a közös élményekre is.
Ha a teljes 2025/26-os tanév menetére vagy kívácsni, akkor olvasd el az Eduline összefoglalóját, vagy a vonatkozó Magyar Közlönyt.