„Mindig fontos tisztázni, hogy az internet önmagában se nem jó, se nem rossz”

2025.11.03. 17:45 Képernyőidő

Hogyan lehet segíteni az idősebbeknek, hogy jobban megértsék a digitális világot, miközben őket is meg kell érteni? Elindult a Netpercek Kávéház program, ahol mindenki tanulhat egymástól.

A hetvenes években még írógépen tanultak, ma már mesterséges intelligenciával beszélgetnek. Egy olyan generációról van szó, amelynek tagjai szinte minden évtizedben új világba csöppentek. És bár az "oké, boomer" minősítések korában ritkán kapnak elég tiszteletet, de az tény, hogy sok idős embertől lehet tanulni, ahogy nekik is lehet tanítani dolgokat.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
A One Alapítvány új programja, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat partnerségével elindult Netpercek Kávéház abban segíti az idősebb generáció tagjait, hogy ne a digitális szakadék, hanem a digitális kíváncsiság tartsa mozgásban őket. A cél:

megmutatni, hogy az internet nem ellenség, hanem társ a mindennapokban, csak tudni kell, hogyan közelítsünk hozzá.

Hogy működik mindez?

Kávéházi környezetben, barátságos hangulatban ismerkednek a résztvevők többek között

  • az online világ alapjaival
  • a közösségi média használatával,
  • az ügyfélkapus ügyintézéssel,
  • az online vásárlások biztonságával
  • az álhírek felismerésével.
A foglalkozások célja, hogy a 65 év felettiek ne csak felhasználói, hanem tudatos alakítói is legyenek a digitális térnek.

A One Alapítvány küldetése, hogy a digitalizáció összekapcsolja az embereket és a technológia segítségével a mindennapi életünk egyszerűbbé váljon. Közleményünkben kiemelték, hogy a legnagyobb kihívás ma nem az, hogy van-e internet-hozzáférés, hanem hogy van-e digitális bizalom. Az NMHH adatai alapján az 50–79 éves internetezők 89 százaléka nem szívesen ad meg személyes adatokat online, 80 százalékuk pedig fél a számítógépes vírusoktól. Ez a bizonytalanság gátolja leginkább az aktív időskorban élőket abban, hogy valóban éljenek az internet nyújtotta lehetőségekkel.

Amikor nincs tanár, csak tanulás

A Netpercek Kávéház szakmai mentora Fegyverneki Gergő, a Digi dili? Van kiút! program megálmodója, aki az elmúlt években családokat, pedagógusokat és diákokat egyaránt tanított a tudatos internethasználatra. 

A Képernyőidőnek nyilatkozva elmondta, hogy szerinte a különféle generációk mindig tudnak egymástól tanulni és egymást tanítani, ez az egyik legnagyobb üzenete a programnak.

„A tananyagfejlesztésnél mindig igyekszem figyelni az életkori sajátosságokra, ugyanakkor az egyéni igényekre és képességekre is” – mondta. „A fiatalok nagyobb számban nyitottabbak a technológiai újdonságokra, de közel sem biztos, hogy tudatosabban is használják az eszközöket. Ugyanakkor sok nyugdíjast ismerek, aki aktív életet él a neten.”

Fegyverneki szerint a digitalizáció nem csupán technológiai, hanem kulturális és pszichológiai kérdés is. „A képzéseken nagyon szeretem a személyes történeteket. Az egyik kedvencem, hogy konkrétan a netre felmenni vagy táblázatot kezelni édesanyám tanított meg. Ő maga egy könyvtári könyvből tanulta meg az első lépéseket, miközben most, évek múltán, néha jobb promptokat ír az AI-nak, mint én. Közben akkorát változott a világ, hogy számára kihívás egy érintőképernyős konyhában teát melegíteni — ez mutatja, mennyire különös kettősség jellemzi a digitális fejlődést.”

De persze ott a félelem, a bizonytalanság sokakban, ami teljesen érthető: „Ezek az emberek felépítettek valamit, letették az asztalra, amit elvártak tőlük, komfortosan mozognak az életükben és most idős fejjel egy teljesen új területen, új versenyszámban kell indulniuk. Fontos, hogy erre reflektálhassanak a résztvevők. Elmondjuk számukra, hogy az interneten vannak veszélyek, például adatlopás, álhírek, különféle csalások, de ezekről nem azért tanulunk, hogy megijedjünk és végképp elzárkózzunk az internettől, hanem azért, hogy megismerjük a veszélyeket, képesek legyünk ezeket felismerni és a bajokat elkerülni, vagy ha incidens történt, tudjuk ezeket hatékonyan kezelni, akár az Internet Hotline-tól vagy az Áldozatsegítő Központtól segítséget kérve.”

A szakértő hangsúlyozza: az internet önmagában se nem jó, se nem rossz. „Raj­tunk múlik, hogy az úgynevezett okoseszközök valóban okossá válnak-e. Ugyanúgy, ahogy az autó sem veszélyes, ha elsajátítjuk a KRESZ-t, az internet is lehet biztonságos, ha megtanuljuk a szabályait. Ezért kell minél több ismeretet szerezni róla, hogy a digitális információs sztrádán is magabiztosan haladhassunk.”

A foglalkozások egyik legfontosabb eleme az interaktivitás. „Minden alkalommal közösen térképezzük fel, ki mit tud, mitől tart, mi érdekli. Volt, hogy a nyugdíjasok annyira pörögtek, hogy alig győztem követni őket — de ez a legjobb visszajelzés. A nyitottság és a tanulásvágy mindig erősebb, mint a félelem.”

És hogy miért kell mindannyiunknak időről időre tanulni? „A digitális világban ez a szépség és a kihívás: mindig fejlődnünk kell. Akár autodidakta módon, akár képzésen, akár a gyerekeinktől. Itt nem számít, ki a tanár és ki a diák. Az számít, kinél van a kulcs, és mennyire akarunk vele ajtót nyitni a 21. századra.”

A nagykövet is beült tanulni

A program nagykövete Trokán Péter színművész, aki nemcsak arcát adta a kezdeményezéshez, hanem maga is résztvevőként csatlakozott. „Amikor bemutatták nekem a Netpercek Kávéházat, úgy éreztem, ez egy telepatikus találkozás. Pont ilyen kurzust kerestem, ahol bővíthetem a netes ismereteimet, hogy haladjak a korral. Hiszek abban, hogy tanulni sosem késő – különösen, ha ezzel közelebb kerülünk a gyerekeinkhez, unokáinkhoz” – fogalmazott.

Miért fontos ez szülőként?

A nagyszülők digitális kompetenciája nemcsak az ő biztonságukról szól, hanem az egész család digitális jóllétéről. Ha az idősebbek magabiztosan használják a technológiát, könnyebben tartják a kapcsolatot az unokákkal, példát mutatnak az élethosszig tartó tanulásból, amire tényleg mindannyiunknak szüksége lesz, ha érteni akarjuk a minket körülvevő lehetőségeket, veszélyeket.