Japánban ősszel jelenik meg a mesterséges intelligenciával működő Poketomo, de már hazánkban is elérhetőek hasonló játékok. Megmutatjuk, mire fontos figyelned, ha ilyesmit vennél a gyerekednek.

Ha robotjátékokat keresünk, olyan játékeszközökkel találkozunk, amelyek szenzorokat, számítástechnikai feldolgozást és motorokat kombinálnak, hogy intelligensen reagáljanak környezetükre – ezzel különböznek az egyszerű mechanikus játékoktól. Fontos itt kiemelni, hogy a robotjátékok és oktató robotok között vannak különbségek, bár mindkettő szenzorokat és motorokat használ, más a céljuk. Előbbi kifejezetten szórakozásra való, a másik a STEM készségeket fejleszti – blokkprogramozással, problémamegoldó feladatokkal, tananyaggal.
🧠 Miről is van szó pontosan?
STEM: Az angol Science, Technology, Engineering, Mathematics rövidítése, vagyis tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika. Ez a négy terület együtt alkot egy olyan oktatási megközelítést, amely a problémamegoldást, a kísérletezést és a gyakorlati tanulást helyezi középpontba. A STEM célja, hogy a gyerekek ne elszigetelten tanulják ezeket a tantárgyakat, hanem összefüggéseikben lássák őket, és így fejlődjenek a 21. századi készségeik: kreativitás, logikus gondolkodás, együttműködés és technológiai műveltség.
A robotika kora sokáig futurisztikus ígéretnek tűnt, most azonban egyre kézzelfoghatóbb valósággá válik. Remek példa erre, hogy a japán Sharp vállalat 2025 novemberében piacra dobja a Poketomo nevű apró társrobotot, amelynek célja,
hogy a gyerekek (és a felnőttek) zsebében hordható baráttá váljon.
A mindössze 12 centiméter magas, 200 gramm súlyú eszköz egyszerre digitális házikedvenc és beszélgető mesterséges intelligencia, amely hallgat, beszél és tanul a használójától. A kérdés már nem az, hogy a gyerekjátékok és virtuális asszisztensek összeérhetnek-e, hanem az: vajon helyettesíthetnek-e valaha valódi kapcsolatokat, és biztonságban vannak-e gyermekeink?
🧠 Miről is van szó pontosan?
Mesterséges intelligencia (MI): Olyan számítógépes rendszerek gyűjtőfogalma, amelyek képesek az emberi intelligenciához hasonló feladatok elvégzésére: tanulnak a tapasztalatokból, mintákat ismernek fel, és önállóan hoznak döntéseket. Az MI-t ma már széles körben alkalmazzák – a keresőmotoroktól és ajánlórendszerektől kezdve a beszélgető robotokon át az önvezető autókig. Fontos azonban, hogy az MI (egyelőre) nem „gondolkodik” emberi módon, hanem statisztikai modellek és algoritmusok alapján hoz létre látszólag intelligens válaszokat.
Nézzük meg, hogyan is néz ez ki a gyakorlatban:
A Poketomo külsejét a szurikáták ihlették: kifejező fülekkel, kedves arcvonásokkal és gesztusokkal igyekszik közelséget, szerethetőséget sugallni. A gyerekekhez való kapcsolódást szolgálja az is, hogy önállóan képes beszélgetést kezdeményezni, nemcsak akkor, ha kérdezzük.
Beépített kamerájával közös helyszíneket rögzít, „emlékként” eltárolja, és később előhozza a beszélgetésben. A hasán lévő világító gyűrű fényjelekkel mutatja a „hangulatát”. Sőt, több Poketomo egymással is képes beszélgetni, így akár „digitális társaság” is kialakulhat.
Az élményt kiegészíti egy hivatalos mobilalkalmazás: az app és a robot közös memóriát oszt meg, így akár a telefonon keresztül is folytatható a párbeszéd.
Azt nem tudni, hogy ez a robot eljut-e egyáltalán Európába, de akkor miért is beszélünk erről?
Mert a jelenség nem egyedi, egyre több ilyen eszköz lesz majd nálunk is kapható, amelyek kapcsán pár szülői szempontot nem árt átgondolnunk.
A teljesség igénye nélkül kerestünk pár olyan, hazánkban is elérhető terméket, amelyek képesek kommunikálni gyermekünkkel:
Jól látszik, hogy keveredik az oktatás, fejlesztés, valamint az interaktív robotbarát koncepciója, ezért különösen fontos, hogy szülőként folyamatosan felügyeljük ezeket az eszközöket, főleg, mert a beépített mikrofon, kamera és nem feltétlenül ismert mesterséges intelligencia számtalan adatvédelmi, biztonsági kérdést felvet, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.
De előbb beszéljünk a pszichológiai háttérről!
Egy robot, amely mindig figyel, soha nem unja a történeteinket, és bármikor felvidít, az érzelmi biztonság ígéretét hordozza. A gyerekek számára különösen erős a varázs, ha a robot emlékszik a közös helyekre, beszélgetésekre, vagy akár saját kezdeményezéssel kérdez rá a nap eseményeire. Ez a fajta figyelem azonban illúzió: programozott reakciók, előre betanított érzelmi minták.
Az MI képes úgy viselkedni, mintha barát lenne, vagy épp lelki segítő. Ez veszélyes terep: nem képes valódi empátiára, téves vagy akár káros tanácsokat is adhat, mégis a gyerek hajlamos lehet teljes bizalommal fordulni felé. Arról külön is írtunk már, hogy pszichológusként tragikusan teljesít a mesterséges intelligencia, de tágabb értelemben sem előnyös rábízni egy gyereket teljesen egyedül. Elég csak felidézni a Facebook anyacégének borzalmasan hanyag MI-etikettjét, amely érdemi védelmet nem nyújtott a kiskorúaknak a beszélgetések során.
És gondolj csak bele, ha a robotbarát mindig jelen van, mindig kedves és mindig reagál, könnyen háttérbe szoríthatja a valódi kapcsolatokat. Egy gyerek számára összemosódhat a határ: könnyen természetesnek veheti, hogy egy kapcsolat arról szól, hogy valaki csak rá figyel, alkalmazkodik hozzá, nem mond ellent.
Ahogy már korábban is írtuk:
Adott egy cuki kis játék, amely képeket rögzít a gyermekünkről, felveszi a hangját, tanul a látottakból és hallottakból, és fogalmunk sincs, ezekhez ki fér hozzá, mire használhatják fel.
Emellett arra sincs hatásunk, hogy a mesterséges intelligencia miről beszélget a gyerekkel, milyen tanácsokat ad, befolyásolja-e bizonyos döntésekben (például, hogy milyen játékot kérjen ajándékba, vagy hogy fontos még többet beszélgetni, amivel persze több pénzt szedhet ki havi előfizetés formájában a zsebünkből).
A legtöbb ilyen kis robot (ahogy a példaként említett Poketomo is) beszélgetéseket és helyadatokat tárol, a memóriát felhőszolgáltatás támogatja. Elég egy hackertámadás, és máris a magánéletünkről, gyermekünkről készült kép- és hangfelvételek kerülhetnek rossz kezekbe, amivel aztán számtalan módon vissza is élhetnek.
🧠 Miről is van szó pontosan?
Felhőszolgáltatás: Olyan interneten keresztül elérhető infrastruktúra, ahol az adatokat, programokat vagy számítási kapacitást nem a saját eszközünk tárolja és működteti, hanem távoli szerverek.
Hackertámadás: Olyan kiberbiztonsági esemény, amikor illetéktelen személy vagy csoport próbál behatolni egy rendszerbe, hogy adatokat lopjon el, módosítson vagy szolgáltatásokat tegyen elérhetetlenné.
A robotjátékok világa izgalmas, de a szülőknek érdemes előre átgondolniuk a lehetséges adatvédelmi és pszichológiai kockázatokat. Néhány szempont segíthet eligazodni: