Mi ez a Google által készített Project Genie, amely éppen bedönti a játékfejlesztő cégek részvényeit?

2026.01.31. 14:28 Képernyőidő

Alapvetően változik meg a játékfejlesztés jövője? A Google szétrombolja a játékpiacot? Ha csak a tőzsdei számokat nézzük, akkor komoly változás indult el, de azért még korai lenne nagy kijelentéseket tenni.

Mi ez a Google által készített Project Genie, amely éppen bedönti a játékfejlesztő cégek részvényeit?

Nincs most elég időd?

  • A játékfejlesztő ipar az elmúlt években egyszerre küzd növekvő költségekkel, elhúzódó fejlesztési ciklusokkal és sorozatos leépítésekkel, amelyek mögött részben a mesterséges intelligencia várható hatásaitól való bizonytalanság áll.
  • Ebben a feszült helyzetben különösen erősen hat minden olyan technológiai bejelentés, amely azt sugallja, hogy a kreatív munka egy része gépesíthető vagy radikálisan felgyorsítható.
  • A Google DeepMind világmodell-alapú fejlesztései, köztük a Project Genie, pontosan ezt az irányt jelzik: nem kész játékokat ígérnek, hanem azt, hogy interaktív világok létrehozása pusztán technológiai kérdéssé válhat.
  • A piaci reakciók elég negatívak, jelentősen estek a játékfejlesztő cégek részvényei, ez nem pusztán a Project Genie aktuális képességeiről szólnak, hanem arról a félelemről, hogy a Google és hasonló szereplők hosszú távon átírhatják, ki és hogyan hoz létre játékokat.
  • Megmutatjuk, amit jelenleg tudni lehet erről a technológiáról, és elmagyarázzuk, miért lehet kicsit túlreagált a helyzet.
  • Szülői szempontokat is felvetünk, főleg karriertervezési kérdések tekintetében.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

A játékfejlesztés az elmúlt két évben ritkán tapasztalt bizonytalanságba került. Miközben a piac összességében továbbra is hatalmas, a stúdiók mindennapjait leépítések, befagyasztott projektek és elhúzódó fejlesztési ciklusok jellemzik, részben éppen a mesterséges intelligencia körüli várakozások és félelmek miatt.

A kiadók költséget csökkentenek, a befektetők kivárnak, a fejlesztők pedig sokszor úgy érzik, hogy a munkájuk értéke és jövője kérdőjeleződik meg egy olyan technológiai közegben, ahol egyre gyakrabban merül fel, hogy amit ma csapatok hoznak létre évek alatt, azt holnap algoritmusok gyorsíthatják fel vagy alakíthatják át gyökeresen.

Ebben a feszült, önbizalmában megingott iparági hangulatban érkezett meg a Google Project Genie bejelentése, amely így nem pusztán technológiai újdonságként, hanem egy már eleve sérülékeny rendszer újabb vérző sebeként mutatkozik meg, pedig ígéretes fejlesztésről van szó.

Mit jelentett be a Google?

A Google egy új mesterséges intelligencia alapú technológiát mutatott be, amely szöveges utasításokból vagy feltöltött képekből interaktív virtuális világokat hoz létre. 

A Google DeepMind által fejlesztett Project Genie egy kísérleti prototípus, amely a Genie 3 nevű mesterséges intelligencia modellre épül. A rendszer lényege egyszerű: beadunk egy leírást arról, milyen világot szeretnénk látni, meghatározzuk a karaktert, és a rendszer pillanatok alatt generál egy bejárható, valós időben működő környezetet.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Google DeepMind: A Google mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatólaborja, amely alapkutatást és alkalmazott fejlesztést is végez az MI területén. A DeepMind célja nem kész termékek gyártása, hanem olyan alapmodellek és technológiák létrehozása, amelyek később a Google szolgáltatásaiban, illetve iparági szinten is megjelenhetnek.

Genie 3: A Google DeepMind által fejlesztett mesterséges intelligencia-modell, amely úgynevezett világmodellként működik. A Genie 3 célja nem kész játékok létrehozása, hanem annak demonstrálása, hogy az MI képes lehet valós időben, interakciókra reagálva továbbépíteni és fenntartani egy bejárható digitális környezetet. 

A technológia lehetővé teszi, hogy akár gyalogolva, akár járművel, repülve vagy lovagolva fedezzük fel az MI által létrehozott tereket. A világ pedig közben folyamatosan épül – nem előre elkészített térképről van szó, hanem a program valós időben generálja a környezetet ahogy haladunk előre. Ha visszafordulunk, akkor a már létező területek újra előjönnek, tehát a világ következetes marad.

Mit lehet csinálni a Project Genie-vel?

Jelenleg három alapvető módon használhatjuk az eszközt:

  • Világalkotás szavakkal: Szöveges leírást adhatunk meg, vagy feltölthetünk egy képet, amelyből kiindulva a rendszer létrehozza az alapvilágot. Beállíthatjuk a kamera nézőpontját is, például első személyű, harmadik személyű vagy izometrikus nézetet választhatunk, és azt is meghatározhatjuk, hogyan szeretnénk bejárni a környezetet.
  • Felfedezés: Miután elkészült az alapvilág, valós időben mozoghatunk benne, kipróbálhatjuk a terepet és az interakciókat. A rendszer nagyjából 20–24 képkocka/másodperc sebességgel fut, ami már folyamatos, bejárható élményt ad.
  • Remixelés: Mások által létrehozott világokat is átvehetünk, továbbformálhatunk, sőt több különböző környezetet akár össze is olvaszthatunk egy új, közös világgá. Ez a funkció kifejezetten a kísérletezést és az iterációt segíti.

A legfontosabb viszont az, ami a marketingmondatok után marad:

a jelenlegi változat technikailag erősen korlátozott.

A Google blogposztja szerint egy generálás 60 másodpercnyi interakcióra van belőve, és több, korábban bemutatott képesség még nincs benne. A külső beszámolók is hangsúlyozzák, hogy ez ma inkább rövid, kísérleti demó, nem komplett, órákig működő játékélmény.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

És akkor hirtelen zuhanni kezdtek a játékfejlesztő cégek részvényei

Január 30-án, amikor a Google közzétette a Project Genie-t az amerikai Google AI Ultra előfizetők számára, a tőzsdén azonnal pánik tört ki. A játékipar kulcsszereplőinek részvényei zuhanásnak indultak, csak hogy pár példát említsünk a napi veszteségekről:

  • a Unity Software (ez egy híres játékmotor anyacége) 22,5%-os esést mutatott (a legnagyobb napi veszteség 2022 óta),
  • a Roblox Corp 12,84%-os visszaesést könyvelhetett el,
  • a Take-Two Interactive (a híres és hirhedt Grand Theft Auto játékszéria kiadója) 10,56%-os zuhanást produkált,
  • a CD Projekt RED (náluk vannak a The Witcher játékok és a Cyberpunk 2077) 8,91%-os veszteséget szenvedett értékéből,
  • a Nintendo járt a legjobban, "csak" 4,8%-ot estek.

A befektetők félelmének oka egyértelmű:

ha egy mesterséges intelligencia képes szöveges utasításokból játszható világokat kreálni, akkor mi lesz a hagyományos játékmotorokkal (mint az Unity vagy az Unreal Engine), és mi lesz a szakképzett fejlesztőkkel?

🧠 Miről is van szó pontosan?

Játékmotor (game engine): A játékfejlesztés „váza” és „motorháztető alatti rendszere” egyszerre. Ez az a technológiai keretrendszer, amelyben a játék készül, fut és működik, függetlenül attól, hogy mobilra, PC-re vagy konzolra szánják. Jelentősége éppen abban áll, hogy alacsonyabb belépési küszöböt kínál: kis csapatok és nagy stúdiók egyaránt erre építik játékaikat, ezért minden olyan technológia, amely a világalkotást automatizálja vagy megkerüli a játékmotort, közvetlen piaci kockázatként jelenik meg a befektetők szemében.

Ahhoz, hogy ezt értsük, nem árt pár szóban megnézni, hogyan is működik jelenleg a játékfejlesztés. Ez a folyamat nagyon leegyszerűsítve három nagy részre bontható.

  1. Előkészítés (pre-production): koncepció, hangulat, alapszabályok, prototípusok. Itt dől el, hogy a játék „mi akar lenni”.
  2. Gyártás (production): ebben a szakaszban valósulnak meg a korábbi tervek és rendszerek, kialakulnak a pályák, a grafika, az animáció, a hang, a történet, online funkciók, teljesítmény-optimalizálás.
  3. Tesztelés és finomhangolás: hibajavítás, egyensúly megteremtése, nehézség kialakítása, csalás elleni védelem, kompatibilitási kérdések. Itt dől el a végső forma, ezután kerülhet aranylemezre az adott cím, vagyis a végső, kereskedelmi kiadás formája tökéletesedik.

A Project Genie típusú eszköz legvalószínűbb célpontja nem a teljes játékfejlesztés kiváltása, hanem a prototipizálás. Ezt több elemzés is így keretezi: gyors ötlet-vizualizáció, jelenetek kipróbálása, „mi lenne, ha” jellegű kísérletek, amelyeket ma hetekig tart összerakni. Vagyis jó ideig csak az első pontban lehet érdemi segítség.

Ezt alátámasztja, hogy maga a technológia jelenlegi formájában inkább kísérleti játékszer, mint valódi játékfejlesztő eszköz. A jelenlegi demók leginkább "sétaszimulátorokra" emlékeztetnek, ahol körbenézel egy szép környezetben, de nincs valódi cél, küldetés vagy játékmenet. 

Mit mondanak az elemzők: pánik vagy fordulópont?

Jelenleg több szakértő is azt hangsúlyozza, hogy a most tapasztalt félelem egyelőre túlzás. Olyan fejlett játékfejlesztési motorok, mint például a Unity eleve egy iszonyatosan erős ökoszisztéma, amit nem lehet egy prototípussal kiváltani. A Project Genie ráadásul még drága, erősen limitált, és „kísérleti”, de a befektetők a potenciális hosszú távú átalakulást árazzák. Az pedig simán elképzelhető, hogy pár éven belül egészen más lesz a fejlesztői környezet, a mesterséges intelligencia pedig sok folyamatot ténylegesen átvesz, átalakít.

Miért érdekes ez az egész szülőként?

Nyilván fogyasztói szempontból kevésbé fontos, hogyan készül egy játék, amivel a család, vagy a gyerek játszik. De azt nem árt tudni, hogy a Project Genie-sztori nem tőzsdei kabaré, hanem egy új piaci korszak előszobája, ahol a gyerekek egyre több „játékélménnyel” találkozhatnak úgy, hogy nincs mögötte klasszikus fejlesztőcsapat, ismert stúdió. Ha a világok generálása olcsóbb és gyorsabb lesz, a kínálat hirtelen megugrik, és a figyelemért folyó verseny még agresszívebbé válhat. 

A másik kérdés a munka világa. A nagy részvényesés mögött az a félelem is ott van, hogy a játékfejlesztésben dolgozók munkája átalakul, és ez az iparág már most is érzékeny a leépítésekre. A gyerekeknek, akik ma pályát választanak, különösen fontos lesz érteniük: a kreatív szakmákban a „gyártás” mellé egyre inkább felzárkózik a „szerkesztés”, a rendszerben gondolkodás, az etika, a jog és a munkaerőpiac is egyre keményebb kihívásokkal szembesül majd a mesterséges intelligencia miatt. 

A Google és a DeepMind nem csak „segédeszközben” gondolkodik, hanem olyan technológiában, amely a játékfejlesztés egyes lépéseit alapjaiban gyorsíthatja fel. A piac pénteki reakciója ettől még lehet túlzó, de nem ok nélküli: a befektetők azt próbálják megérteni, ki lesz a nyertese annak a piacnak, ahol a világok előállítása olcsóbb és könnyebb lesz, mint valaha. Persze könnyen lehet, hogy ennek az árát egészen másképpen fogjuk majd megfizetni.