Megrendezett rosszullét élő adásban: mit tanít a Gryllus Dorka-ügy a médiahackről?

2026.10.15. 19:21 Horváth Péter

Hétfő reggel egy ország aggódott egy élő adásban összezavarodó színésznőért, csütörtökön pedig kiderült, hogy egy drogérialánc társadalmi célú kampányát látta.

Megrendezett rosszullét élő adásban: mit tanít a Gryllus Dorka-ügy a médiahackről?

Nincs most elég időd?

Gryllus Dorka október 12-én az RTL Reggeli élő adásában láthatóan elveszítette a fonalat, remegett a keze, nem találta a szavakat, a műsorvezető, Barabás Éva végül megszakította a beszélgetést.
Három nappal később kiderült: a jelenet a dm „Menopauza, megérdemli a megértést” kampányának része volt, amelyről a műsorvezető is tudott.
A probléma, amire rá akartak mutatni, valós: egy 33 országos felmérésben Magyarországon a válaszadók mindössze 22%-a beszélne szívesen a barátaival a menopauzáról, ez volt a legalacsonyabb arány.
A módszer viszont vitatható: a nézők napokig valódi rosszullétnek hitték, amit láttak, a hirtelen jelentkező beszédzavar és zavartság pedig sürgős ellátást igénylő állapotra, például stroke-ra is utalhat.
Mi a médiaértési tanulságot emelnénk ki: az élő adás sem garancia a hitelességre. Mindig érdemes megkérdezni, ki áll egy tartalom mögött, és mit akar elérni vele.

SEGÍTS NEKÜNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

Számlaszám: 12100011-19129370
Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Gryllus Dorka október 12-én, hétfő reggel az RTL Reggeli vendége volt. Barabás Évával arról beszélgettek, hogyan egyensúlyoz a bécsi sitcomforgatás, a budapesti színházi esték és a családja között. Az 53 éves színésznő éppen arról beszélt, hogy most csak két napra tudott hazalátogatni, amikor a beszélgetés váratlan irányt vett. A színésznő többször elveszítette a gondolatmenetét, visszakérdezett, mi volt a kérdés, remegett a hangja és a keze, és az alig tízperces interjú alatt két pohár vizet is megivott. Barabás Éva végül félbeszakította a beszélgetést, vendége mellé ült és megölelte.

Hirdetés

A felvétel gyorsan bejárta a közösségi oldalakat és a bulvársajtót. A kommentekben támogató üzenetek mellett gyanakvó, néhol bántó találgatások is megjelentek, és többen azt is számon kérték a műsoron, miért nem zárták le hamarabb az interjút.

Napokig tartó találgatás, aztán jött a fordulat

Kedden a színésznő egy rövid Instagram-videóban köszönte meg az aggódó üzeneteket, és azt ígérte, a hétvégén bővebben is beszél a történtekről. Közben férje, Simon Kornél a Blikknek azt mondta, hogy Dorka az adás után orvoshoz ment, már jobban van, és visszautazott Bécsbe forgatni. Hozzátette:

„amit a nézők láthattak, az a változókor”.

🧠 Miről is van szó pontosan?

Menopauza és változókor: A menopauza szó szerint az utolsó menstruációt jelenti, amelyet csak utólag, egy teljes vérzésmentes év után lehet megállapítani. Az azt megelőző, gyakran évekig tartó átmeneti időszak a perimenopauza, amikor a hormonszintek a leginkább ingadoznak, és jellemzően panaszok is jelentkeznek: hőhullám, alvászavar, hangulatingadozás, koncentrációs nehézség. A köznyelvben a változókor szó az egész átmenetet jelöli.

A mai napon aztán megérkezett a magyarázat. Gryllus Dorka egy Instagramon és Facebookon is közzétett videóban elmondta, hogy a DM felkérésére vállalta el ezt az akciót az RTL reggeli műsorában, a cég „Menopauza, megérdemli a megértést” nevű kampányának részeként. A videót eredetileg október 18-ra, a menopauza világnapjára időzítették, de a nagy visszhang miatt előrehozták.

A színésznő szerint rengeteg nő írt neki, hogy magára ismert: volt, akit a környezete részegnek, demensnek vagy másnaposnak nézett, miközben változókori tünetekkel küzdött.

„Igen, bármelyikünkkel megtörténhet hasonló a menopauzában” - mondta a videóban, és megköszönte Barabás Évának és az RTL-nek, hogy megmutathatták, milyen megértő támogatásra van ilyenkor szüksége egy nőnek.

A DM álláspontját a Meglepetés csütörtöki, támogatott tartalomként megjelent cikke közli. Eszerint Gryllus Dorka és Barabás Éva összejátszott, de „a kampány célja nem a megtévesztés volt”, és senki nem számított ekkora visszhangra. A cég elismeri, hogy a színésznőt és a műsorvezetőt is sok kritika érte, a következő hetekre pedig szakértői beszélgetéseket ígér a közösségi csatornáin. A csütörtöki megszólalásokból nem derül ki, hogyan illeszkedik a férj korábbi nyilatkozata, benne az orvosi vizsgálattal, a később ismertetett háttérhez.

Hirdetés

A probléma valódi, a kép viszont torzíthat

Az akció mellett szóló legerősebb érv, hogy a hallgatás tényleg létezik. Az Ipsos 2022-es, 33 országra kiterjedő felmérésében Magyarország lett az utolsó:

a válaszadók mindössze 22%-a érezte magát komfortosan, ha a barátaival kell a menopauzáról beszélnie,
miközben a 33 ország átlaga 53% volt.

A felsorolt témák közül globálisan is ez bizonyult a legkényelmetlenebbnek, az emberek még a saját anyagi helyzetükről vagy a rákról is szívesebben beszélnek. Az is igaz, hogy a változókor a gondolkodást is érintheti. Az amerikai SWAN-vizsgálat egyik sokat idézett elemzésében Gail Greendale (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és munkatársai 2362 fő 42 és 52 év közötti nőt követtek négy éven át, akik többször is ugyanazokat a memóriát és a gondolkodási sebességet mérő teszteket töltötték ki.

🧠 Miről is van szó pontosan?

SWAN (Study of Women's Health Across the Nation): Az 1990-es évek közepe óta futó amerikai hosszú távú kutatás, amely több ezer középkorú nő egészségét követi végig a változókoron. Azért értékes, mert ugyanazokat a nőket méri újra és újra, így jobban elkülöníthető a változókor hatása az öregedéstől és az egyéni különbségektől.

Az alapgondolat az, hogy ha valaki egy feladatot újra és újra megold, általában egyre jobb lesz benne, egyszerűen azért, mert begyakorolja. A változókor előtt álló és a már túl lévő nőknél ez a gyakorlásból fakadó javulás meg is jelent. A perimenopauzában viszont szinte megtorpant: a késői szakaszban a szóbeli emlékezet javulása mindössze 7%-a, a gondolkodási sebességé 28%-a volt annak, amit a változókor előtt mértek. Ez tehát nem hirtelen kiesés vagy összeomlás, hanem a tanulás átmeneti lassulása, amely a menopauza után helyreállt.

Egy élő adásban percek alatt kibontakozó, remegéssel és teljes elakadással járó jelenet ennél jóval drámaibb képet fest. Sokan magukra ismerhetnek benne, a nagyközönség számára viszont könnyen azt sugallhatja, hogy a változókorban lévő nő egyik pillanatról a másikra működésképtelenné válik.

Erre a csapdára a The Lancet orvosi folyóirat 2024-es menopauza-sorozata is figyelmeztet. A sorozat egyik vezető szerzője, Martha Hickey (Melbourne-i Egyetem) és kollégái szerint a menopauzát túl gyakran ábrázolják betegségként és hanyatlásként, a közbeszédet pedig erősen alakítják a menopauzával kapcsolatos termékeket árusító szereplők is.

A nőknek a szakértők szerint inkább pontos, érthető és üzleti érdekektől független tájékoztatásra van szükségük.

Figyelemfelhívás vagy megtévesztés?

A legnehezebb kérdés az, hol húzódik a határ egy figyelemfelkeltő média-akció és a közönség megtévesztése között. A cég szerint senkit nem akartak félrevezetni, a hatás mégis az lett: a nézők három napig valódi rosszullétnek hitték, amit láttak, aggódtak, kommenteltek, továbbküldték a videót.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerint a médiatartalomban megjelenő kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.

Az egy társadalmi kampány esetében is fontos lehet, hogy az adott üzenet mögött egy kereskedelmi cég áll. Hiába nemes a szándék, ha a környezet és a hatás teljesen félrevezeti a nézőket, miközben az egész végén egy brand logója is feltűnik. De a jogi kérdéseknél talán fontosabb a bizalom. Az élő adás ereje éppen abban áll, hogy amit látunk, az most és valóban történik. Ha egy rosszullétről utólag kiderülhet, hogy kampány volt, a következő alkalommal a nézők egy része legyint majd akkor is, ha valaki tényleg bajban van.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

Van egészségügyi kockázat is. Az angol állami egészségügyi szolgálat (NHS) a stroke lehetséges jelei között sorolja fel a beszéd nehézségét, a zavartságot és az emlékezetkiesést, és hangsúlyozza: ha a tünetek el is múlnak, azonnal orvoshoz kell fordulni. Egy kampány, amely azt sugallja, hogy a hirtelen elakadás „csak a változókor”, akaratlanul is arra taníthat, hogy legyintsünk az ilyen jelekre, holott ezek felismerésére a szakértők igyekeznek folyamatosan felhívni a figyelmet.

Miért érdemes erről a gyerekekkel is beszélni?

A kamaszok jó eséllyel nem az RTL Reggelit nézték hétfőn, a felvétel viszont rövid videóként, kommentekkel együtt hozzájuk is eljuthatott. Ugyanaz a történet három nap alatt háromszor változott: aggasztó rosszullét élőben, egészségügyi magyarázat és elemző kommentek a közösségi médiában, végül a kampány leleplezése pozitív üzenettel, de nagyon kérdéses etikai formában.

Ritkán látszik ennyire tisztán, hogyan változik egy tartalom jelentése attól, amit utólag megtudunk róla.

A gyerekek ráadásul egyre több információt kapnak rövid videókból és influenszerektől, ahol a hír, a vélemény és a reklám még könnyebben összemosódik, erről korábban részletesen írtunk. A mostani eset annyiban más, hogy egy hagyományos tévéműsorban történt, ahol sok néző még magától értetődőnek veszi, hogy amit lát, az valóban megtörténik.

Hirdetés

Mit tehetünk szülőként?

Nézzük meg együtt a hétfői felvételt, majd a leleplező videót. Kérdezzük meg: mit gondoltál elsőre, és mi változott, amikor kiderült, mi áll a jelenet mögött?
Gyakoroljuk a négy alapkérdést minden megrázó tartalomnál: Ki készítette? Ki fizette? Mit akar elérni vele? Honnan tudhatom, hogy igaz?
Keressük együtt a jelöléseket. A „támogatott tartalom”, „szponzorált”, „fizetett partnerség”, #reklám vagy #hirdetés felirat mind azt jelzi, hogy egy cég üzenetét látjuk. Nézzük meg azt is, hol és mekkora betűvel szerepel.
Beszéljünk a kommentelésről: videóból nem diagnosztizálunk, és amit egy ismeretlenről leírunk, azt egy valódi ember olvassa el.
Beszéljünk otthon a változókorról is, természetesen és szégyen nélkül. Sok családban a kamaszkor és a változókor egy fedél alatt zajlik, és sokat segít, ha a gyerek tudja, hogy egy hőhullám, egy rossz éjszaka vagy egy elfelejtett szó mögött természetes életszakasz is állhat.
A médiaértés játékosan is gyakorolható: a Detekto e-learning platformja nemrég az influenszerek és az MI témájában is új tananyagot mutatott be.

Az elmúlt napokban sok nő mesélt nyilvánosan a saját változókori tapasztalatairól, ez az akció valódi eredménye, és mindenképpen pozitív hatás. A gyerekeinknek viszont azt is érdemes megmutatni, hogy egy jó ügy sem lehet indok arra, hogy félrevezessünk mindenkit, mert a figyelmet hajszoljuk a médiában vagy a digitális térben.