Dália és a vörös könyv - kritika szülői szemmel a gyász és az önbizalom meséjéről

Dália apja meghalt. Hátrahagyott egy befejezetlen regényt. A lány pedig, aki sosem hitte magát elég jó írónak, egyszer csak a könyv lapjai közt találja magát. Mihez kezdjen egy ilyen mesével a szülő?

Dália és a vörös könyv - kritika szülői szemmel a gyász és az önbizalom meséjéről

Nincs most elég időd?

  • A Dália és a vörös könyv egy 107 perces argentin animációs film, amelyben egy 12 éves lány elhunyt író apja befejezetlen fantasy-regényébe kerül bele, és csak akkor jöhet ki, ha megírja az utolsó fejezetet.
  • Maga a rajzfilm CGI, stop-motion és 2D animáció ötvözetével készült, a könyv belső világa szó szerint más anyagból van gyúrva, mint a valóság.
  • A film valódi tétje nem egy gonosz főellenfél legyőzése, hanem az apja elvesztése után tehetetlennek érzett kislány önbizalom-útjának végigjárása.
  • Enyhe ijesztő jeleneteket tartalmaz, de semmi kiemelkedő.
  • A hivatalos korhatárbesorolásnál szigorúbbak vagyunk, szerintünk 10–12 éveseknek ajánlott, de a szülő-elvesztés téma felnőtt nézők számára is érdekes lehet, közös beszélgetés is indulhat elvesztett családtagokról, emlékükről, elengedésükről.

SEGÍTS, HOGY SEGÍTHESSÜNK!

A Képernyőidő tényleg ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.

  • Számlaszám: 12100011-19129370
  • Név: LogIn Digitális Edukáció Egyesület

A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.

Amikor egy film arról szól, hogy egy gyermek elveszíti a szülőjét, rögtön gombóc nő az ember torkában. A Dália és a vörös könyv (Dalia y el Libro Rojo) hat dél-amerikai és európai ország közös animációs produkciója, amelyet David Bisbano rendezett, és a napokban az HBO Maxon is elérhető lett. Nem könnyed alkotás, mondhatni érzelmileg nem is veszélytelen, de okosan és rendkívül érzékenyen nyúl ehhez a témához, nem ad instant, varázsütésszerű feloldozást. Ahogy a gyászmunkáról és a gyermeki gyász fázisairól szóló szakirodalom is rámutat, a gyermekek számára a halál feldolgozása sokszor történeteken, a képzeleten vagy a szülőtől örökölt tevékenységeken keresztül történik.

Papilonia Lepkevilág Papilonia Lepkevilág Hirdetés

A befejezetlen dolgok birodalma

Ebben a történetben Dália azért nem mer írni, mert az apjához méri magát, akit sokkal jobbnak, többnek gondol. Ez az az önbizalomhiány, amellyel a film valójában foglalkozik. Adolfo, az elhunyt apa egy fantasy-regényen dolgozott halálakor, de a könyv utolsó fejezete soha nem készülhetett el. Amikor Dália megtalálja a kéziratot, a regény szereplői kiszabadulnak a valóságba, majd magukkal rántják a lányt a fikció világába. A lány apja befejezetlen történetében bolyongva valójában a saját belső, érzelmi világát próbálja megérteni és „befejezni", miközben félbehagyott dolog és szereplő az édesapja hiányát szimbolizálja.

Ami különlegessé teszi az alkotást, hogy szakít a gyerekfilmek hagyományos toposzaival. Itt nincs egyértelmű gonosz, akit a végén le kell győzni. A szereplők egyszerűen csak láthatóvá akarnak válni, be akarják tölteni a céljukat, mindenki saját befejezést akar kapni. 

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon, Instagramon és Viberen is!

A látvány terén szintén nagyon különleges élményben lehet részünk. A CGI animációt, stop-motiont és 2D animációt kever, ettől a könyvvilág különböző rétegei tényleg más anyagból készültnek hatnak. A megoldás merészebb, mint amit sok családi alkotásnál megszoktunk, még akkor is, ha nem minden jelenet áll össze tökéletesen. 

🧠 Miről is van szó pontosan?

CGI: Számítógéppel készített háromdimenziós animációt jelent. Ilyenkor a szereplők, tárgyak, helyszínek és mozgások digitális modellekből épülnek fel, majd a készítők ezekből hozzák létre a filmszerű képet.

Stop-motion: A stop-motion kézzel mozgatott bábokra, makettekre vagy tárgyakra épülő animációs technika. A készítők minden apró mozdulat után lefotózzák a figurákat, majd a képeket egymás után lejátszva jön létre a mozgás illúziója.

2D animáció: Síkban rajzolt vagy digitálisan készített képekből áll. A mozgást egymást követő rajzolt képkockák adják, ezért a szereplők és hátterek nem térbeli modellekként, hanem kétdimenziós rajzként jelennek meg.

Coraline rokona, de nem másolata

A film erősen emlékeztet Neil Gaiman Coraline-jára (amelynek filmváltozata nálunk Coraline és a titkos ajtó címen futott) és Guillermo del Toro A faun labirintusa című klasszikusára, mindkettő olyan fantasy-mese, amelyben egy kislány egy párhuzamos valóságon keresztül dolgozza fel a valódi traumáját. A Dália nem éri el ezek művészi szintjét, de ugyanazt a narratívát erősíti: a belső világ nem eszképizmus, hanem gyászfeldolgozás.

A rendező maga is bevallotta, hogy a forgatókönyv elkészülte előtt kezdte el a gyártást. A Kecske - Dália leghűségesebb szövetségese a fikción belül - egy korábbi, félbehagyott projektjéből érkezett a filmbe. A film így nemcsak Dália apjának befejezetlen könyvéről szól, hanem egy befejezetlen alkotásból lett befejezett film is egyben.

Szintén érdekes áthallás a vörös könyv megnevezés a címben. Carl Gustav Jung világhírű svájci pszichiáter, Sigmund Freud egykori tanítványa volt, aki az emberi tudattalannal és az archetípusokkal foglalkozott. A Piros Könyv (The Red Book) az ő privát, csak évtizedekkel a halála után kiadott munkája, amelyben a saját tudattalanjában tett mély és sokszor sötét pszichológiai utazásait jegyezte fel. Dalia története lényegében ennek az önismereti utazásnak lehet az animációs, gyerekekre szabott leképezése.

Mantaro Webshop Mantaro Webshop Hirdetés

Hány éves kortól ajánlott?

A film az HBO adatlapján 6 éves kortól ajánlott plecsnit kapott, de szerintünk sem a téma, sem a hangulat nem lesz értelmezhető ennyire fiatalon, pár jelenet pedig lehet félelmetes kisebbek számára. Szerintünk 10-12 éves kortól értelmezhető ez az alkotás. A 107 perces játékidő eleve hosszabb, mint a legtöbb mai animáció, és az első húsz percben a film kifejezetten lassabb ütemű, kisebbek számára unalmas is lehet.

A 12 év feletti korosztálynak az érzelmi rétegek - a gyász, az önbizalomhiány, a tehetség és az elvárások feszültsége - egészen mélyen betalálhat, de nagyon fontos, hogy ott legyen a szülő, lehessen közösen beszélgetni ezekről.

Értékelés

A Dália és a vörös könyv nem hibátlan film. Egyes jelenetekben inkább egy point-and-click kalandjátékra emlékeztet, mint egy teljesen élő fantasy-re, és a belső világ nem mindig annyira magával ragadó, amennyire szeretne lenni. Ugyanakkor minden elemében egyedi, forradalmi és remek felnövéstörténet, amely a gyászfolyamatot is érthetővé, átélhetővé teszi. 

Ami működik:

  • A főszereplő fejlődése érzelmileg hiteles.
  • A stop-motion és CGI hibrid vizuális világ egyedi, máshol nem látott.
  • A gyász nem direktben, hanem a cselekményen keresztül mutatja meg magát, és a feldolgozás folyamata is jól követhető.
  • Felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt van mondanivaló

Ami zavaró lehet:

  • Az első húsz perc lassú, kisebb gyerekek könnyen elveszítik a fonalat.
  • Pár jelenet és vizuális ábrázolás kifejezetten félelmetes lehet kisebbek számára.
  • Fájó sebeket is felszakíthat ez a történet, fontos, hogy beszélgessünk utána közösen, főleg, ha van olyan családtag, akinek elvesztését a gyereknek is fel kell dolgoznia.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgessünk a veszteségről, ne féljünk felhozni a nehéz témákat egy fiatal kamasszal. A film kapcsán nyugodtan kérdezzük meg, ő hogyan élné meg, ha valami fontos dolog hirtelen eltűnne az életéből.
  • Ahogy Dalia alkotással dolgozza fel a gyászt, mutassunk mi is alternatívákat. Rajzoljunk, írjunk vagy sportoljunk közösen, ha feszültséget látunk rajta.
  • A film rávilágít, hogy a karakterek nem gonoszak, csupán meg nem értettek. Ezt lefordíthatjuk az iskolai mindennapokra: próbáljuk közösen megérteni, mi állhat egy-egy dühös vagy bántó reakció hátterében.
  • Fogadjuk el, hogy egy nehéz élményt (például egy barátság végét vagy egy csalódást) nem lehet azonnal helyretenni. Adjunk időt a lelki sebek begyógyulására.
  • Szimbolikusan mi is lezárhatunk dolgokat. Rakjunk rendbe közösen egy régóta halogatott sarkot a szobában, vagy fejezzünk be egy félbehagyott projektet, megmutatva a lezárás felszabadító erejét.
  • Dália végig azzal küzd, hogy az apjához képest tehetségtelen. Kérdezzük meg a gyerektől: ő mikor érzi ezt magáról? Miben méri magát másokhoz? Ki az a személy, akihez képest soha nem elégséges?
Mantaro Webshop Mantaro Webshop Hirdetés