Az utóbbi hetekben ellepték a közösségi médiát azok a videók, amikben fiatal nők, vagy éppen ismert arcok (mint Friderikusz Sándor vagy a TheVR-os Pisti) lelkesen magyarázzák: találtak egy játékot, amivel percek alatt megkeresték a havi fizetésüket.

A képernyőn egy sárga csirke szaladgál az autók között, a háttérben pedig pörögnek az eurószázak. De mielőtt bárki azt hinné, hogy megtalálta a családi kassza megváltóját, érdemes megállni egy pillanatra.
A Lakmusz tényfeltáró cikke rávilágított, hogy a „Chicken Road” néven futó hirdetések mögött nem egy szerencsés lehetőség, hanem egy profin felépített, gyakorlatilag pénznyelő, illegális szerencsejáték-alkalmazás áll.
A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
A Chicken Road (vagy egyes hirdetésekben már a folytatásként értelmezhető Chicken Road 2) egy úgynevezett „crash” típusú online kaszinójáték, amelyet az InOut Games fejlesztőcsapat adott ki 2024-ben és 2025-ben.
A játékmenet végtelenül egyszerű, és leginkább a klasszikus arcade játékokra emlékeztet: a játékosnak egy sárga csirkét kell átvezetnie egy akadályokkal teli úton vagy alagúton, ahol minden egyes sikeres lépéssel növekszik a feltett tétre vetített nyeremény szorzója.
A feszültséget az adja, hogy a játékos bármikor megállhat és kiveheti az addig felhalmozott összeget (Cash Out), ám ha a csirkét elüti egy autó vagy egyéb baleset éri, a teljes feltett tét elveszik. Bár a közösségi médiában terjedő csaló hirdetések gyakran kockázatmentes pénzforrásként és „biztos stratégiaként” tüntetik fel, a valóságban ez egy színtiszta szerencsejáték, de jelen esetben inkább a biztos pénznyelő és nagyon súlyos kockázatokat rejtő alkalmazásról van szó.
Bár a szerencsejáték alapvetően felnőtt műfaj, ezek a hirdetések direkt a fiatalabb generációk vizuális nyelvét beszélik. A színes, mobilos játékra emlékeztető grafika, a TikTok-stílusú „élménybeszámolók” és az influencerek (még ha hamisítottak is) bevetése pont azt a korosztályt célozza, amelyik még nem látja át a pénzügyi kockázatokat.
De ebben az esetben nem a szerencsejáték kérdése a legnagyobb veszély, ennél sokkal súlyosabb kockázatokról van szó.
A Lakmusz tesztje szerint a hirdetések nem a hivatalos App Store-ba vagy Google Play áruházba vezetnek, hanem azok megszólalásig hasonló, de hamis másolataira. Innen letöltve bármit, nemcsak a pénzünket veszíthetjük el, hanem a telefonunk feletti irányítást is.