Tízpontos javaslatcsomagot készített az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a sajátos nevelési igényű gyerekek támogatásának átalakítására - számolt be Lannert Judit miniszter.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban augusztusban alakult külön SNI szakértői munkacsoport. A feladata az volt, hogy feltérképezze, hol akad el a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, és konkrét változtatásokat javasoljon a szabályozásban, az intézmények működésében, valamint a többségi és speciális oktatás együttműködésében.
SNI - sajátos nevelési igény: Jogszabályban meghatározott kategória. SNI-s az a gyermek vagy tanuló, akinél szakértői bizottság többek között mozgásszervi, látási, hallási, értelmi vagy beszédfogyatékosságot, autizmus spektrumzavart, illetve egyéb pszichés fejlődési zavart - például súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart - állapít meg. Az SNI-státuszhoz különleges pedagógiai vagy gyógypedagógiai ellátáshoz való jog kapcsolódik.
Október 10-én Lannert Judit miniszter már arról számolt be a Facebookon, hogy elkészült egy tízpontos javaslatcsomag.
„Minden gyermeknek jár a lehetőség, hogy képességeit kibontakoztathassa, és a saját szükségleteinek megfelelő támogatásban részesüljön. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek nevelése és oktatása kiemelt figyelmet érdemel. Az a célunk, hogy folyamatosan fejlesszük azokat a szakmai feltételeket és együttműködéseket, amelyek hozzájárulnak a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatásához és eredményes fejlődéséhez„ - írta Lannert.
A probléma mérete sem elhanyagolható. A KSH 2025/2026-os adatai szerint a köznevelésben és szakképzésben 118 ezer SNI-s gyermeket és tanulót tartottak nyilván. A minisztériumhoz érkező panaszok 15-20 százaléka pedig Müller Anna országgyűlési képviselő közlése szerint SNI-s gyerekek problémáihoz kapcsolódik.
A teljes tízpontos lista még nem ismert, ezért jelenleg négy konkrét területről lehet biztosan beszélni:
Az osztálylétszám különösen érdekes pont. A jelenlegi köznevelési törvény szerint az integráltan oktatott SNI-s gyerekeket a létszám számításakor állapotuktól függően két vagy három gyermekként kell figyelembe venni. Egy autizmus spektrumzavarral élő tanuló például három főnek számít ebből a szempontból. Ennek éppen az a célja, hogy az együttneveléshez maradjon elegendő pedagógusi kapacitás és figyelem.
A jelenlegi szabályozás már most előírja, hogy az SNI-s gyermek a szakértői véleményének megfelelő ellátást kapjon, bizonyos fejlesztéseket pedig megfelelő szakképzettségű gyógypedagógusnak vagy konduktornak kell végeznie. A mostani javaslat egyik kérdése tehát az, hogyan működjön mindez következetesebben a hétköznapi iskolai gyakorlatban.
Tavasszal nyolc civil és szakmai szervezet kidolgozott már egy nyolcpontos SNI Köznevelési Minimumot, amelyről a minisztérium augusztusban egyeztetni kezdett. A nyolc pont ezeket az irányelveket fogalmazta meg:
Egyelőre semmilyen azonnali adminisztratív változás nincs. Nem változik meg automatikusan a szakértői vélemény, nem kell új vizsgálatot kérni, és a már megállapított jogosultságok sem alakulnak át a bejelentés miatt. A minisztérium jelenleg egy szakmai javaslatcsomagról beszél, azt még nem közölték, mely elemekből lesz jogszabály, mikor vezetnék be őket, illetve ehhez milyen plusz szakemberre vagy finanszírozásra lesz szükség.
A következő valóban fontos lépés ezért a tíz pont teljes nyilvánosságra hozatala lesz. Abból derülhet majd ki, hogy a most megfogalmazott célokból pontosan milyen új jogok, kötelezettségek és gyakorlati változások következnek az óvodákban és az iskolákban.