A gyerek már nemcsak görget és videókat néz, hanem vásárlási döntéseket is hoz, sőt olykor rendel is. A PwC friss kutatása szerint az alfa generáció úgy formálja a családi költéseket, hogy a szülők egy része ezt észre sem veszi.
Az NMHH nemrég megjelent kutatása kíméletlen őszinteséggel mutatja meg, hogyan költöztek be a kijelzők a magyar családok legintimebb tereibe. Mutatjuk a legfontosabb számokat.
A memória ritkán kerül címlapra. Nincs ikonikus formája, nem lehet róla látványos „unboxingot” csinálni, és az ember többnyire csak annyit jegyez meg belőle, hogy „legyen elég RAM”. Aztán egyszer csak elkezd drágulni minden.
Amikor megörökítünk egy pillanatot, láthatatlan algoritmusok és mesterséges intelligencia-alapú folyamatok formálják a képet még azelőtt, hogy az megjelenne a galériánkban. Mennyire formál ez minket is?
Ahogy a démozinálás sem célravezető, úgy az az álláspont sem, amely kimondja, hogy nagyszabású kutatások nem találtak egyértelmű kapcsolatot a közösségi média használata és a tinédzserek mentális egészségének romlása között, sőt, még hasznos is számukra.
Miközben a hatásoktól a legtöbb szülő retteg, az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent az átlagéletkor, amikor a gyerekek már saját okoseszközt kapnak otthon. Ez nem csak magyar trend, de a legújabb számok nálunk is aggasztóak.