Új korában órákig bírta, pár év múlva viszont már ebéd után töltőt keresel hozzá. A kopást leginkább a hő és a tartósan magas töltöttség gyorsítja, ezekre pedig néhány egyszerű szokással hatni lehet.

A Képernyőidő ingyenes, de nem ingyen készül. Segítsd munkánkat egy tetszőleges adománnyal, hogy minél több tartalom születhessen.
A tárgy mezőbe írd be, hogy adomány. Köszönjük segítséged, igyekszünk megszolgálni.
Egy laptop akkumulátoránál könnyű azt hinni, hogy csak a töltöttséget mutató százalék számít. Pedig két külön dologról van szó:
A kapacitás az évek alatt fokozatosan csökken. Egy régebbi, sokat használt gép ugyanúgy 100 százalékot mutat feltöltve, mint új korában, de már jóval rövidebb ideig bírja majd ezzel a töltéssel.
A mai laptopokban lítiumion vagy lítium-polimer (Li-Po) akkumulátor dolgozik. A cellákban zajló kémiai folyamatok apránként csökkentik a tárolható energiát és növelik a belső ellenállást. A szakirodalom ennek két típusát különbözteti meg: a naptári és a ciklikus öregedést.
A naptári öregedés az idő múlásával akkor megtörténik, ha a gépet senki sem használja, például fiókban pihen, melegben, illetve magas töltöttségen ez a jelenség felgyorsul. A ciklikus öregedés a töltésekhez és merítésekhez kötődik, mértékét a ciklusok száma és mélysége, a terhelés és a hőmérséklet alakítja. A kettő együtt dönti el, hány év után kezd feltűnően rövidülni az üzemidő.
Hogy mindez milyen gyorsan megy végbe, abban a cella típusa és a laptop töltésvezérlése is szerepet játszik. Te felhasználóként elsősorban a hőmérsékletre, a töltöttségi tartományra és a merítés mélységére tudsz hatni. Adunk pár egyszerű, gyakorlatias tippet, amely az egész családnak jól jöhet, ha szeretnétek az otthoni gépet minél tovább jó állapotban tartani.
A magas hőmérséklet a lítiumion-akkumulátorok öregedésének egyik legjobban dokumentált gyorsítója. A nagy melegben használt vagy töltött akkumulátor gyorsabban öregszik, és az így elvesztett kapacitás nem jön vissza. A hétköznapokban ez annyit jelent, hogy a laptop ne maradjon nyáron forró autóban, ne töltsd órákig tűző napon, és figyelj fel rá, ha rendszeresen szokatlanul forró a gép teste. Játék vagy videóvágás közben a melegedés és a felpörgő ventilátor természetes. Ha viszont a gép könnyebb munkánál is tartósan forró, mindenképpen nézesd meg a hűtését szervízben.
Sok laptop az alján vagy az oldalán lévő nyílásokon szívja be és fújja ki a levegőt. Ha ezeket paplan, párna vagy puha kanapé takarja, romlik a légáramlás, a gép belseje jobban melegszik, a ventilátor pedig nagyobb fordulaton próbálja hűteni. Filmezéshez vagy hosszabb böngészéshez ezért tedd kemény, sík felületre a gépet, ágyban egy egyszerű laptoptálca is megteszi. A szellőzőnyílásokra időnként nézz rá, mert a lerakódó por szintén rontja a hűtést.
Sok laptopban van olyan akkumulátorvédelmi funkció, amely 80 százalék körül megállítja a töltést, egyes gépeken ennél alacsonyabb határ is választható. Ez főleg annak hasznos, akinek a gépe a nap nagy részét töltőre dugva tölti az asztalon. Windowson nincs általános, minden gépen működő töltési korlát, ezt általában az adott gyártó saját programja vagy a BIOS kínálja.
BIOS: A számítógép egyik legalapvetőbb vezérlőprogramja, amely közvetlenül a gép bekapcsolása után elindul. Ellenőrzi, hogy működnek-e a fontosabb hardverelemek, például a memória, a processzor vagy a háttértár, majd elindítja az operációs rendszert. A BIOS beállításaiban többek között a rendszerindítás sorrendje, egyes hardverfunkciók és biztonsági lehetőségek módosíthatók. A modern számítógépekben a hagyományos BIOS szerepét jellemzően az újabb UEFI vette át, de a hétköznapi nyelvben ezt is gyakran egyszerűen BIOS-nak nevezik.
A saját programok esetében a pontos elnevezés modellenként változik, ezért ha nem találod, a gép kézikönyve vagy a gyártó támogatási oldala segít.
A Microsoft Surface gépeknél az intelligens töltés jellemzően 80 százalékon korlátozza a töltést, ha hosszabb ideig töltőn van a gép. Egyes modelleken a Battery Limit nevű UEFI-beállítás ennél szigorúbb, 50 százalékos plafont is kínál. MacBookon az optimalizált töltés megtanulja a napi rutinodat, és ha várhatóan hosszú ideig töltőn marad a gép, késleltetheti a töltést 80 százalék fölé. Egyes újabb modelleken külön töltési korlát is beállítható.
Utazás, egész napos munka vagy tanulás vagy egy hosszú egyetemi nap előtt nyugodtan töltsd fel a gépet. A teli akkumulátor önmagában nem rendellenes állapot, a töltésvédelmi funkciók ezért jellemzően kikapcsolhatók, vagy egy alkalomra felülírhatók. Az akkumulátornak az számít, mennyi időt tölt magas töltöttségen, és közben milyen melegben. Egy reggel feltöltött, napközben lemerülő laptop egészen más helyzet, mint egy hónapokig 100 százalékon, meleg szobában álló gép.
A régebbi akkumulátortípusok idejéből maradt meg sok emberben a szokás, hogy időnként teljesen le kell meríteni az akkumulátort. A mai lítiumion-akkumulátornak erre nincs szüksége, ne hagyd 0 százalékig lemerülni, mert a mély merítés megterheli a cellákat és csökkenti a kapacitást. Ha egyszer 3 százalékig használod ki a gépet, abból nem lesz baj. Hétköznapi rutinként viszont jobb korábban töltőre tenni: a 20 százalék körüli jelzés jól megjegyezhető támpont, gyártói határértéknek azonban nem kell tekinteni.
Egy töltési ciklus nem azt jelenti, hogy egyszer bedugtad a töltőt, akkor telik le egy ciklus, amikor összesen az akkumulátor teljes kapacitásának megfelelő energiát használtad el, akár több részletben. Ha egyik nap a töltés felét használod el, majd feltöltöd a gépet, és másnap ugyanígy teszel, az együtt egy ciklus, nem kettő. Egy 40 vagy 50 százalékon töltőre tett gép tehát nem „pazarol el” egy ciklust. Egy dologra viszont figyelj. Ha a géped nem rendelkezik intelligens töltéssel, érdemes elkerülni, hogy hetekig a töltőn, teljesen feltöltött állapotban álljon. Néhány gyártó szerint ilyenkor hasznos lehet, ha a töltöttség hetente többször 50 százalék alá csökken, mielőtt újra töltőre kerül - ez azonban gyártói ajánlás, nem minden laptopra érvényes kötelező szabály.
A két szempontot a sokat emlegetett 20-80 százalékos szabály fogja össze.
A 20-80 százalékos szabály azt jelenti, hogy amikor kényelmesen megoldható, az akkumulátort nagyjából a középső töltöttségi tartományban használjuk. Így ritkán kerül nagyon alacsony szintre, és kevés időt tölt teli állapotban. A számok gyakorlati támpontok: a gépnek semmi baja nem lesz attól, hogy 83 százalékig töltöd, vagy egyszer 15 százalékig meríted.
A kijelző fényereje, a magas képfrissítés, a háttérben futó programok és a nagy teljesítményre állított energiaprofil mind növelik a fogyasztást. Kisebb fényerővel, energiatakarékos móddal és rövidebb képernyő-kikapcsolási idővel egy feltöltés tovább tart. Hosszabb távon is van haszna: ugyanannyi munkához kevesebb energiát veszel ki az akkumulátorból, így lassabban gyűlnek a töltési ciklusok. Az energiatakarékosság tehát elsősorban az üzemidőt javítja, a kopást csak mellékesen lassítja.
Egy erőforrásigényesebb (tehát jórészt modern) videójáték, videóvágás vagy 3D-s szoftvereket használó munka jóval több energiát kér a géptől, mint a böngészés. Akkumulátorról ez gyors merülést és nagy terhelést jelent a celláknak, közben pedig a processzor és a videókártya is több hőt termel. Ha órákon át ugyanannál az asztalnál játszol vagy dolgozol, praktikusabb a laptophoz előírt teljesítményű töltőről üzemeltetni a gépet. Ilyenkor viszont a hő és a teli akkumulátor találkozik, ezért a töltés közbeni nagy terhelés sem ideális hosszú órákon keresztül. A megoldás itt is a töltési korlát: ha a géped kínál ilyet, hosszú játékhoz vagy munkához kapcsold be. Ha nem, a jó szellőzés a legfontosabb.
Ha egy többéves laptop rövidebb ideig bírja egy töltéssel, az önmagában az öregedés természetes jele lehet. A napi üzemidőt azonban a fényerő és a futó programok is erősen befolyásolják, ezért pontosabb képet ad, ha az akkumulátor gyári kapacitását összeveted a mostanival.
Egy naponta használt gép és egy fél évre szekrénybe kerülő tartalék laptop más bánásmódot kíván. A Microsoft hosszabb tároláshoz 50 százalék körüli töltöttséget javasol, és azt, hogy időnként ellenőrizd, nem merült-e le nagyon az akkumulátor. A hónapokig tartó teljes töltöttség gyorsítja a naptári öregedést, a teljesen lemerült állapot pedig szintén kerülendő. Pontosan 50 százalékot nem kell eltalálni, a 40-60 százalék közötti tartomány bőven megfelel, a gépnek pedig hűvös, száraz hely az ideális. Ha hónapokig senki sem nyúl a régi családi laptophoz, néha kapcsold be, és nézd meg, mennyi töltés maradt benne.
Van olyan jel, amelyet nem szabad félvállról venni: a duzzadás. Ha a laptop burkolata eldeformálódik, az érintőpad vagy a billentyűzet környéke megemelkedik, esetleg maga az akkumulátor láthatóan felpúposodik, ne használd és ne töltsd tovább a gépet. A megduzzadt akkumulátort nem szabad nyomni vagy kiszúrni. Szakszerű cserére van szükség, garanciális gépnél a gyártó szervizén keresztül.
Délután valaki leckét ír rajta az asztalnál, este jön egy kis Minecraft, később pedig valaki az ágyban néz meg még egy részt a sorozatból. Másnap reggel az viszi el a gépet, aki akkor szembesül vele, hogy 7 százalékon maradt. Ilyenkor néhány egyszerű, mindenki által megjegyezhető szabály segít a legtöbbet.