GVH-vizsgálat indult a Duolingo ellen – félre tud vezetni egy nyelvoktató app?

A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Duolingo ellen, mert a népszerű nyelvoktató alkalmazás túlzó ígéretekkel és agresszív marketinggel befolyásolhatta a magyar felhasználókat.

A Duolingo egy amerikai fejlesztésű nyelvoktató alkalmazás és webes felület, amelyet 2011-ben indított útjára Pittsburghből a Carnegie Mellon Egyetem két kutatója, Luis von Ahn és Severin Hacker. A cég célja kezdettől az volt, hogy a világ legszélesebb közönsége számára tegyék elérhetővé a nyelvtanulást – játékos, vizuális és közösségi elemekkel.

Mára több mint 500 millió regisztrált felhasználója van világszerte, és nemcsak nyelveket, hanem zenét és matematikát is kínál tanulási lehetőségként.

Magyarországon körülbelül 380 ezren használják napi rendszerességgel.

A működés alapja a freemium üzleti modell: az alkalmazás alapszolgáltatásai mindenki számára ingyenesek, az ingyenességet részben hirdetések, részben a fizetős előfizetések – a Super Duolingo és a Duolingo Max – tartják fenn. Ezek reklámmentes használatot, extra játékelemeket vagy mesterséges intelligenciával támogatott funkciókat kínálnak (például szerepjátékos párbeszédeket és személyre szabott nyelvtani magyarázatokat). A Duolingo szerint a néhány fizető előfizető biztosítja, hogy a világ többi tanulója térítésmentesen juthasson hozzá a kurzusokhoz – így a cég logikája szerint „mindenki nyer”.

Mit kifogásol a GVH?

A Gazdasági Versenyhivatal szerint több probléma is van a Duolingo ígérteivel:

• Megalapozatlan szlogenek: a „Duolingo – A nyelvtanulás legjobb módja a világon” típusú állítások a versenyjogban nehezen védhetők.
• Túlzó hatékonysági ígéretek: például az, hogy „1 hónapnyi Duolingo-használat után 10 nyelvtanulóból 9 magabiztosan beszéli a nyelvet”.
• Átláthatatlan ingyenes verzió: a felhasználók nem kaptak világos, magyar nyelvű tájékoztatást a korlátokról (például a napi lecke-limit).
• Direkt marketingnyomás: kéretlen, gyakori értesítésekkel ösztönözhetik a felhasználókat a fizetős csomagra váltásra.

A hivatal hangsúlyozta, hogy az eljárás megindítása önmagában még nem jelenti a jogsértés kimondását. A vizsgálat három hónapig tart, de kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Nem ez az első digitális ügy

Az elmúlt években a GVH több nagy nemzetközi szolgáltatót is ellenőrzött. A Booking.com gyakorlatai, vagy a Microsoft mesterséges intelligenciás szolgáltatásainak magyar felhasználói feltételei szintén napirendre kerültek. A hatóság kiemelten figyel a digitális fogyasztók védelmére, azon belül is a fiatalokra, akik különösen gyakran találkoznak online nyelvtanulási platformokkal.

Miért fontos ez szülőként?

A nyelvtanuló applikációk vonzóak a gyerekek és tinédzserek számára: gamifikált felülettel, kabalával, jutalompontokkal ösztönzik a napi használatot. Ugyanakkor a túlzó ígéretek hamis elvárásokat kelthetnek, ami csalódást vagy szorongást is okozhat, ha a tanuló nem ér el látványos eredményt rövid idő alatt.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Gamifikáció: A gamifikáció olyan módszer, amelyben a játékokból ismert elemeket – például pontgyűjtést, szinteket, jelvényeket vagy ranglistákat – alkalmaznak nem játékos környezetben. Célja, hogy a tanulást vagy a mindennapi feladatokat motiválóbbá, élvezetesebbé és kitartóbbá tegye.

A kéretlen marketingüzenetek pedig a serdülők döntéseit befolyásolhatják, és nyomást gyakorolhatnak rájuk, hogy előfizessenek a prémium csomagra. Ez pénzügyi kockázatot jelenthet a családoknak, különösen akkor, ha a gyermek önállóan rendelkezik bankkártyához kötött digitális vásárlási lehetőséggel.

A GVH vizsgálata emlékeztet arra, hogy a digitális szolgáltatásoknál a látszólag apró betűs feltételeknek is komoly jelentőségük van. Szülőként fontos tudni, hogy a gyerekek által használt alkalmazások nemcsak tanulási lehetőséget, hanem kereskedelmi csapdákat is rejthetnek, ezekre pedig fel kell készíteni a gyerekeket is.

• nyelvtanulás
• GVH
• Duolingo
• alkalmazás
• fogyasztóvédelem
• online oktatás