Egy 13 éves fiú öngyilkosságát közvetítette élőben a „Fehér Tigris” néven ismert online ragadozó 

2025.10.16. 11:15 Képernyőidő

Németországban vádat emeltek egy 21 éves férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy gyerekeket csalt be egy nemzetközi online bántalmazó hálózatba. A történet egy amerikai tinédzser tragédiájával végződött – élő közvetítésben.

Nincs most elég időd?

  • 2025 októberében egy német férfit 204 vádpontban vádoltak meg, miután egy nemzetközi online bántalmazó hálózatban több tucat gyermeket manipulált és egy amerikai fiút öngyilkosságba kényszerített.
  • Az úgynevezett „764” hálózat a digitális tér legsötétebb oldalát mutatja meg: fiatalokat céloz, bizalmat épít, majd kizsákmányol.
  • A „Fehér Tigris”-ügy rávilágít, hogy a bántalmazás ma már nemcsak fizikai térben történik – a képernyők mögött is emberi sorsok omlanak össze.
  • Szülőként akkor tehetünk a legtöbbet, ha jelen vagyunk: beszélgetünk, kérdezünk, figyelünk, és nem ítélkezünk, adunk pár szakértői tippet ehhez a cikk végén.
A hamburgi ügyészség közlése szerint egy „White Tiger” (Fehér Tigris) néven ismert 21 éves német–iráni férfi több mint harminc gyermeket bántalmazott online zaklatás és manipuláció révén.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!
A fiatal férfi – aki korábban orvostanhallgató volt – a „764” nevű virtuális hálózat részeként működött, amelyben a tagok közösen csábították és bántalmazták a gyerekeket.

A vádirat 204 bűncselekményt sorol fel – köztük egy gyilkosságot és öt emberölési kísérletet –, miután a gyanúsított 2022-ben egy 13 éves amerikai fiút öngyilkosságra kényszerített, amit a fiú élőben közvetített.

🧠 Miről is van szó pontosan?
764 hálózat: Egy 2021-ben létrejött, nemzetközi online bántalmazó csoport, amelyet a texasi tinédzser Bradley Chance Cadenhead alapított. A hálózat decentralizált formában működik: tagjai világszerte fiatalokat céloznak meg, bizalmat építenek, majd kompromittáló fotók és videók megszerzésével zsarolják őket. A csoport működése nemcsak szexuális kizsákmányoláson, hanem pszichológiai manipuláción, kényszerítésen és önkárosításra buzdításon is alapul. Az amerikai hatóságok 2024-ben terrorszervezetként osztályozták, az FBI pedig „Tier One” fenyegetésként kezeli, vagyis a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági kockázatként.

Évekig tartó manipuláció, fiatal életekben

A hatóságok szerint a bűncselekmények 2021 januárja és 2023 szeptembere között történtek. A férfi tizenhat éves korától kezdve, online játékokon és csevegőszobákon keresztül kereste meg a sebezhető gyerekeket – a legtöbbjük 11 és 15 év közötti volt –, majd fokozatosan bizalmat épített ki velük.

Ezt a folyamatot – amelyet a bűnüldözés „grooming”-nak nevez – később zsarolás, szexuális kizsákmányolás és öncsonkításra való kényszerítés követte.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Grooming: Az online bántalmazás egyik legsúlyosabb formája, amikor egy felnőtt vagy idősebb személy fokozatosan bizalmat épít egy gyermekkel, hogy később szexuálisan vagy érzelmileg kihasználhassa. A folyamat gyakran ártalmatlan beszélgetésekkel kezdődik, majd lassan elmélyül: a manipulátor kedves, megértő és támogató szerepet játszik, miközben elszigeteli a gyermeket a családjától és barátaitól, végül titoktartásra, engedelmességre vagy önkárosító cselekedetekre kényszeríti.

A férfit 2025 júniusában tartóztatták le a szülei otthonában, az FBI tippje alapján. A házkutatás során közelharci fegyvereket és számítógépeket foglaltak le. Az eszközökön több mint 85 000 fájl, 600 videó és kiterjedt chat-rekordok kerültek elő – több ország áldozatainak felvételei, köztük Németországból, Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A gyanúsítottat jelenleg szigorú biztonsági őrizetben tartják egy hamburgi fiatalkorúak börtönében.

A hamburgi ügyészség zárt tárgyalást rendelt el. A német közvéleményben ugyanakkor súlyos kérdések merültek fel: vajon a hatóságok léphettek volna korábban?

Figyelmeztető jelek, amelyeket elmulasztottak

A Zeit című újság nyomozó riportjából kiderült, hogy az amerikai National Center for Missing and Exploited Children (NCMEC) már 2021-ben figyelmeztette a német rendőrséget egy „White Tiger” néven tevékenykedő online ragadozóra. Körülbelül 40 oldalas dokumentumot küldtek nekik Discord-csevegésekből, amelyekben látszott, hogy „White Tiger” két fiatal lánytól fényképeket követel, és öncsonkításra buzdítja őket.

A férfit 2021-ben kihallgatták, de a vizsgálatot megszüntették. Csak 2025 nyarán került újra előzetes letartóztatásba – négy évvel később, számtalan további áldozat után.

Ez a késlekedés azért is különösen aggasztó, mert időközben a „764” hálózat tovább terjeszkedett, és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2024-ben már terrorszervezetként osztályozta a csoportot. Jelenleg több mint 250 FBI-vizsgálat fut a 764-hez kapcsolódóan.

A bűncselekmények brutalitása mellett az is nyugtalanító, hogy a figyelmeztető jelek évekig láthatók voltak, mégsem történt érdemi beavatkozás.

  • A digitális tér gyors változása,
  • a jogi szabályozás lassúsága,
  • a platformok felelőtlensége,
  • és a jogi határok széttöredezettsége egyszerre nehezítik a hatékony fellépést.

Miért fontos ez szülőként?

A digitális tér nemcsak a gyerekek játéka vagy kommunikációs tere, hanem a legkiszolgáltatottabbak számára is veszélyforrás. A „Fehér Tigris”-ügy arra emlékeztet bennünket, hogy a bántalmazás ma már nemcsak fizikailag, hanem képernyőn keresztül is megtörténhet – és nemcsak idegenek jelentenek veszélyt, hanem olyan emberek is, akikkel a gyerekeink hónapokig online „barátságot” építenek.

A mi szerepünk kulcsfontosságú. Fontos, hogy a gyerekeink ne féljenek elmondani, ha valaki furcsa, túl közvetlen vagy zsaroló üzeneteket küld nekik. Beszélgessünk velük arról, milyen platformokon vannak jelen, és mit jelent a bizalom az interneten.

Figyelmeztető jelek

Egyetlen jel sem utal biztosan és egyértelműen bántalmazásra, de gyanakodjunk, ha több az alábbiak közül megfigyelhető:

  • A gyermek zaklatottnak, szomorúnak vagy dühösnek tűnik a telefon- vagy géphasználat után.
  • Visszahúzódóvá válik, titkolózik az online tevékenységével kapcsolatban.
  • Megváltozik az alvási vagy étkezési szokása, szorongó vagy depressziós.
  • Kikapcsolja a képernyőt, ha belépünk a szobába.
  • Új online „barátokról” beszél, akiket nem ismer személyesen.
  • Túl sok időt tölt online, főleg éjszaka, és ideges lesz, ha nem használhatja az eszközeit.
  • Öncsonkítás jeleit látjuk (karcolások, vágások) vagy ilyen fotókat találunk a telefonján.
  • Fél bizonyos időpontokban, amikor „találkoznia kell” valakivel online.
  • Érezzük, hogy titkot tart, és nem mer beszélni róla.
Az online manipuláció egyik legfőbb eszköze az elszigetelés. Ha a gyermek úgy érzi, titkot kell tartania, az már önmagában figyelmeztető jel.

A Kék Vonal szakemberei szerint a bántalmazás áldozatai gyakran azért nem kérnek segítséget, mert:

  • félnek, hogy őket hibáztatják majd („miért küldtél ilyen képet?”);
  • szégyellik, ami történt;
  • félnek a következményektől (tiltás, eszközök elvétele, büntetés);
  • a manipulátor meggyőzte őket, hogy ez „különleges kapcsolat”;
  • úgy érzik, már túl messzire mentek ahhoz, hogy most megálljanak.
A közös beszélgetés, az ítélkezésmentes meghallgatás, az empatikus odafigyelés és a platformok biztonsági beállításainak ismerete sokszor életet menthet.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgessünk a gyerekeinkkel arról, hogy az interneten is vannak rosszindulatú emberek, és hogy senki sem kérheti tőlük, hogy titkot tartsanak előttünk. A Kék Vonal szakemberei szerint ez az egyik legfontosabb üzenet: ha valaki azt mondja egy gyereknek, hogy „ez maradjon kettőnk között”, az már riasztó jel.
  • Állapodjunk meg együtt, milyen alkalmazásokat használhat, mikor és mennyi ideig. Ha a gyermek részt vesz a szabályok kialakításában, sokkal nagyobb eséllyel tartja be őket. Magyarázzuk el, miért fontosak a biztonsági beállítások – ne csak korlátozzunk, hanem tanítsunk.
  • Nézzük át együtt, hogy a profil zárt-e, kik a barátai, milyen személyes információk láthatók, és be van-e kapcsolva minden biztonsági funkció.
  • Ha a gyermek tudja, hogy bármit elmondhat nekünk anélkül, hogy harag vagy büntetés érné, nagyobb eséllyel fordul hozzánk. Az áldozathibáztatás csak mélyíti a szégyent.
  • Beszélgessünk a manipulációról és tanítsuk meg felismerni. Életkoruknak megfelelően magyarázzuk el, hogyan működik a grooming: előbb kedveskedés, figyelem, majd zsarolás és titoktartás.
  • Erősítsük a pozitív közösségeket és az érzelmi biztonságot. A gyerekek, akik stabil családi háttérben élnek, barátokkal és önbecsüléssel, kevésbé kiszolgáltatottak. Segítsük őket abban, hogy merjenek nemet mondani, és tudják: értékesek, szerethetők.
  • Ismerjük meg mi is a platformokat. Ne engedjük, hogy csak a gyerekeink legyenek „szakértők”. Ismerjük meg a Discordot, az Instagramot, a TikTokot vagy a játékok chatszobáit, és beszélgessünk róla, mi zajlik ott. Ebben a Képernyőidő is segít, ahol és ahogy tud.

Segítség, ha baj van

Ha egy gyermek öngyilkossági gondolatokat említ, vagy úgy érezzük, online zaklatás áldozata, azonnal kérjünk segítséget.

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

  • Gyerekeknek és fiataloknak: 116-111
  • Szülőknek és aggódó felnőtteknek: 116-000
  • Chat és e-mail elérhetőségek a kek-vonal.hu oldalon.
A Kék Vonal segítői nemcsak meghallgatnak, hanem ha a gyermek veszélyben van és lemond az anonimitásról, konkrét segítséget is szerveznek számára (gyermekjóléti kapcsolatfelvétel, rendőrségi értesítés).

NMHH Internet Hotline – Online visszaélések bejelentése

  • Bejelentések fogadása: hétfő-vasárnap: 0-24
  • Bejelentések feldolgozása: Hétfő-csütörtök: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-14:00
  • Elérhetőségek ezen az oldalon
  • Lelki segítségnyújtás 24 éven felülieknek: 116-123, sos116-123.hu
Azonnali veszély esetén hívd a 112-t!

Ha online bántalmazást észlelünk – mit csináljunk?

  • Mentsük el a bizonyítékokat.
    Készítsünk képernyőképeket, jegyezzük fel az időpontokat, felhasználóneveket, URL-címeket. Ne töröljük az üzeneteket.
  • Ne válaszoljunk a zaklatónak.
    A reakció csak folytatásra ösztönzi. Inkább blokkoljuk, de hagyjuk meg a beszélgetést bizonyítékként.
  • Jelentsük a platformnak.
    Minden nagy közösségi oldalnak van bejelentő rendszere – használjuk ezeket is.
  • Forduljunk a hatóságokhoz.
    A rendőrséghez, az Internet Hotline-hoz vagy a Kék Vonalhoz fordulhatunk segítségért és tanácsért.
  • Kérjünk szakértői segítséget
    Erősítsük meg a gyermekünket abban, hogy nem ő a hibás, és biztosítsuk róla, hogy együtt találjuk meg a megoldást. Kérjünk pszichológus szakember támogatását a feldolgozáshoz.