Egy 13 éves fiú öngyilkosságát közvetítette élőben a „Fehér Tigris” néven ismert online ragadozó 

Németországban vádat emeltek egy 21 éves férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy gyerekeket csalt be egy nemzetközi online bántalmazó hálózatba. A történet egy amerikai tinédzser tragédiájával végződött – élő közvetítésben.

Egy 13 éves fiú öngyilkosságát közvetítette élőben a „Fehér Tigris” néven ismert online ragadozó 

Nincs most elég időd?

  • 2025 októberében egy német férfit 204 vádpontban vádoltak meg, miután egy nemzetközi online bántalmazó hálózatban több tucat gyermeket manipulált és egy amerikai fiút öngyilkosságba kényszerített.
  • Az úgynevezett „764” hálózat a digitális tér legsötétebb oldalát mutatja meg: fiatalokat céloz, bizalmat épít, majd kizsákmányol.
  • A „Fehér Tigris”-ügy rávilágít, hogy a bántalmazás ma már nemcsak fizikai térben történik – a képernyők mögött is emberi sorsok omlanak össze.
  • Szülőként akkor tehetünk a legtöbbet, ha jelen vagyunk: beszélgetünk, kérdezünk, figyelünk, és nem ítélkezünk, adunk pár szakértői tippet ehhez a cikk végén.

A hamburgi ügyészség közlése szerint egy „White Tiger” (Fehér Tigris) néven ismert 21 éves német–iráni férfi több mint harminc gyermeket bántalmazott online zaklatás és manipuláció révén.

A fiatal férfi – aki korábban orvostanhallgató volt – a „764” nevű virtuális hálózat részeként működött, amelyben a tagok közösen csábították és bántalmazták a gyerekeket.

Ha többet akarsz tudni, kövess minket Facebookon és Instagramon!

A vádirat 204 bűncselekményt sorol fel – köztük egy gyilkosságot és öt emberölési kísérletet –, miután a gyanúsított 2022-ben egy 13 éves amerikai fiút öngyilkosságra kényszerített, amit a fiú élőben közvetített.

🧠 Miről is van szó pontosan?
764 hálózat: Egy 2021-ben létrejött, nemzetközi online bántalmazó csoport, amelyet a texasi tinédzser Bradley Chance Cadenhead alapított. A hálózat decentralizált formában működik: tagjai világszerte fiatalokat céloznak meg, bizalmat építenek, majd kompromittáló fotók és videók megszerzésével zsarolják őket. A csoport működése nemcsak szexuális kizsákmányoláson, hanem pszichológiai manipuláción, kényszerítésen és önkárosításra buzdításon is alapul. Az amerikai hatóságok 2024-ben terrorszervezetként osztályozták, az FBI pedig „Tier One” fenyegetésként kezeli, vagyis a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági kockázatként.

Évekig tartó manipuláció, fiatal életekben

A hatóságok szerint a bűncselekmények 2021 januárja és 2023 szeptembere között történtek. A férfi tizenhat éves korától kezdve, online játékokon és csevegőszobákon keresztül kereste meg a sebezhető gyerekeket – a legtöbbjük 11 és 15 év közötti volt –, majd fokozatosan bizalmat épített ki velük.

Ezt a folyamatot – amelyet a bűnüldözés „grooming”-nak nevez – később zsarolás, szexuális kizsákmányolás és öncsonkításra való kényszerítés követte.

🧠 Miről is van szó pontosan?
Grooming: Az online bántalmazás egyik legsúlyosabb formája, amikor egy felnőtt vagy idősebb személy fokozatosan bizalmat épít egy gyermekkel, hogy később szexuálisan vagy érzelmileg kihasználhassa. A folyamat gyakran ártalmatlan beszélgetésekkel kezdődik, majd lassan elmélyül: a manipulátor kedves, megértő és támogató szerepet játszik, miközben elszigeteli a gyermeket a családjától és barátaitól, végül titoktartásra, engedelmességre vagy önkárosító cselekedetekre kényszeríti.

A férfit 2025 júniusában tartóztatták le a szülei otthonában, az FBI tippje alapján. A házkutatás során közelharci fegyvereket és számítógépeket foglaltak le. Az eszközökön több mint 85 000 fájl, 600 videó és kiterjedt chat-rekordok kerültek elő – több ország áldozatainak felvételei, köztük Németországból, Angliából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A gyanúsítottat jelenleg szigorú biztonsági őrizetben tartják egy hamburgi fiatalkorúak börtönében.

A hamburgi ügyészség zárt tárgyalást rendelt el. A német közvéleményben ugyanakkor súlyos kérdések merültek fel: vajon a hatóságok léphettek volna korábban?

Figyelmeztető jelek, amelyeket elmulasztottak

A Zeit című újság nyomozó riportjából kiderült, hogy az amerikai National Center for Missing and Exploited Children (NCMEC) már 2021-ben figyelmeztette a német rendőrséget egy „White Tiger” néven tevékenykedő online ragadozóra. Körülbelül 40 oldalas dokumentumot küldtek nekik Discord-csevegésekből, amelyekben látszott, hogy „White Tiger” két fiatal lánytól fényképeket követel, és öncsonkításra buzdítja őket.

A férfit 2021-ben kihallgatták, de a vizsgálatot megszüntették. Csak 2025 nyarán került újra előzetes letartóztatásba – négy évvel később, számtalan további áldozat után.

Ez a késlekedés azért is különösen aggasztó, mert időközben a „764” hálózat tovább terjeszkedett, és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 2024-ben már terrorszervezetként osztályozta a csoportot. Jelenleg több mint 250 FBI-vizsgálat fut a 764-hez kapcsolódóan.

A bűncselekmények brutalitása mellett az is nyugtalanító, hogy a figyelmeztető jelek évekig láthatók voltak, mégsem történt érdemi beavatkozás.

  • A digitális tér gyors változása,
  • a jogi szabályozás lassúsága,
  • a platformok felelőtlensége,
  • és a jogi határok széttöredezettsége egyszerre nehezítik a hatékony fellépést.

Miért fontos ez szülőként?

A digitális tér nemcsak a gyerekek játéka vagy kommunikációs tere, hanem a legkiszolgáltatottabbak számára is veszélyforrás. A „Fehér Tigris”-ügy arra emlékeztet bennünket, hogy a bántalmazás ma már nemcsak fizikailag, hanem képernyőn keresztül is megtörténhet – és nemcsak idegenek jelentenek veszélyt, hanem olyan emberek is, akikkel a gyerekeink hónapokig online „barátságot” építenek.

A mi szerepünk kulcsfontosságú. Fontos, hogy a gyerekeink ne féljenek elmondani, ha valaki furcsa, túl közvetlen vagy zsaroló üzeneteket küld nekik. Beszélgessünk velük arról, milyen platformokon vannak jelen, és mit jelent a bizalom az interneten.

Figyelmeztető jelek

Egyetlen jel sem utal biztosan és egyértelműen bántalmazásra, de gyanakodjunk, ha több az alábbiak közül megfigyelhető:

  • A gyermek zaklatottnak, szomorúnak vagy dühösnek tűnik a telefon- vagy géphasználat után.
  • Visszahúzódóvá válik, titkolózik az online tevékenységével kapcsolatban.
  • Megváltozik az alvási vagy étkezési szokása, szorongó vagy depressziós.
  • Kikapcsolja a képernyőt, ha belépünk a szobába.
  • Új online „barátokról” beszél, akiket nem ismer személyesen.
  • Túl sok időt tölt online, főleg éjszaka, és ideges lesz, ha nem használhatja az eszközeit.
  • Öncsonkítás jeleit látjuk (karcolások, vágások) vagy ilyen fotókat találunk a telefonján.
  • Fél bizonyos időpontokban, amikor „találkoznia kell” valakivel online.
  • Érezzük, hogy titkot tart, és nem mer beszélni róla.

Az online manipuláció egyik legfőbb eszköze az elszigetelés. Ha a gyermek úgy érzi, titkot kell tartania, az már önmagában figyelmeztető jel.

A Kék Vonal szakemberei szerint a bántalmazás áldozatai gyakran azért nem kérnek segítséget, mert:

  • félnek, hogy őket hibáztatják majd („miért küldtél ilyen képet?”);
  • szégyellik, ami történt;
  • félnek a következményektől (tiltás, eszközök elvétele, büntetés);
  • a manipulátor meggyőzte őket, hogy ez „különleges kapcsolat”;
  • úgy érzik, már túl messzire mentek ahhoz, hogy most megálljanak.

A közös beszélgetés, az ítélkezésmentes meghallgatás, az empatikus odafigyelés és a platformok biztonsági beállításainak ismerete sokszor életet menthet.

Mit tehetünk szülőként?

  • Beszélgessünk a gyerekeinkkel arról, hogy az interneten is vannak rosszindulatú emberek, és hogy senki sem kérheti tőlük, hogy titkot tartsanak előttünk. A Kék Vonal szakemberei szerint ez az egyik legfontosabb üzenet: ha valaki azt mondja egy gyereknek, hogy „ez maradjon kettőnk között”, az már riasztó jel.
  • Állapodjunk meg együtt, milyen alkalmazásokat használhat, mikor és mennyi ideig. Ha a gyermek részt vesz a szabályok kialakításában, sokkal nagyobb eséllyel tartja be őket. Magyarázzuk el, miért fontosak a biztonsági beállítások – ne csak korlátozzunk, hanem tanítsunk.
  • Nézzük át együtt, hogy a profil zárt-e, kik a barátai, milyen személyes információk láthatók, és be van-e kapcsolva minden biztonsági funkció.
  • Ha a gyermek tudja, hogy bármit elmondhat nekünk anélkül, hogy harag vagy büntetés érné, nagyobb eséllyel fordul hozzánk. Az áldozathibáztatás csak mélyíti a szégyent.
  • Beszélgessünk a manipulációról és tanítsuk meg felismerni. Életkoruknak megfelelően magyarázzuk el, hogyan működik a grooming: előbb kedveskedés, figyelem, majd zsarolás és titoktartás.
  • Erősítsük a pozitív közösségeket és az érzelmi biztonságot. A gyerekek, akik stabil családi háttérben élnek, barátokkal és önbecsüléssel, kevésbé kiszolgáltatottak. Segítsük őket abban, hogy merjenek nemet mondani, és tudják: értékesek, szerethetők.
  • Ismerjük meg mi is a platformokat. Ne engedjük, hogy csak a gyerekeink legyenek „szakértők”. Ismerjük meg a Discordot, az Instagramot, a TikTokot vagy a játékok chatszobáit, és beszélgessünk róla, mi zajlik ott. Ebben a Képernyőidő is segít, ahol és ahogy tud.

Segítség, ha baj van

Ha egy gyermek öngyilkossági gondolatokat említ, vagy úgy érezzük, online zaklatás áldozata, azonnal kérjünk segítséget.

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

  • Gyerekeknek és fiataloknak: 116-111
  • Szülőknek és aggódó felnőtteknek: 116-000
  • Chat és e-mail elérhetőségek a kek-vonal.hu oldalon.

A Kék Vonal segítői nemcsak meghallgatnak, hanem ha a gyermek veszélyben van és lemond az anonimitásról, konkrét segítséget is szerveznek számára (gyermekjóléti kapcsolatfelvétel, rendőrségi értesítés).

NMHH Internet Hotline – Online visszaélések bejelentése

  • Bejelentések fogadása: hétfő-vasárnap: 0-24
  • Bejelentések feldolgozása: Hétfő-csütörtök: 8:00-16:00; Péntek: 8:00-14:00
  • Elérhetőségek ezen az oldalon
  • Lelki segítségnyújtás 24 éven felülieknek: 116-123, sos116-123.hu

Azonnali veszély esetén hívd a 112-t!

Ha online bántalmazást észlelünk – mit csináljunk?

  • Mentsük el a bizonyítékokat.
    Készítsünk képernyőképeket, jegyezzük fel az időpontokat, felhasználóneveket, URL-címeket. Ne töröljük az üzeneteket.
  • Ne válaszoljunk a zaklatónak.
    A reakció csak folytatásra ösztönzi. Inkább blokkoljuk, de hagyjuk meg a beszélgetést bizonyítékként.
  • Jelentsük a platformnak.
    Minden nagy közösségi oldalnak van bejelentő rendszere – használjuk ezeket is.
  • Forduljunk a hatóságokhoz.
    A rendőrséghez, az Internet Hotline-hoz vagy a Kék Vonalhoz fordulhatunk segítségért és tanácsért.
  • Kérjünk szakértői segítséget
    Erősítsük meg a gyermekünket abban, hogy nem ő a hibás, és biztosítsuk róla, hogy együtt találjuk meg a megoldást. Kérjünk pszichológus szakember támogatását a feldolgozáshoz.