Gyorsabb és felhasználóbarátabb lett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság független netmérője: a megújult Szélessáv.net portálon már nemcsak egy kattintással tesztelhetjük a kapcsolatunkat, hanem ütemezett, automatikus méréseket is beállíthatunk.

Az internetsebesség azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan képes a gépünk vagy telefonunk adatokat letölteni a hálózatról (például videók nézésekor vagy fájlok megnyitásakor), feltölteni oda (például képek és dokumentumok elküldésekor), illetve milyen gyorsan reagál a kapcsolatunk a kérésekre a válaszidő, vagyis a ping révén. Az internetminőség mérésére azért van szükség, mert a szolgáltatók által szerződésben vállalt elméleti maximumok a valóságban gyakran eltérhetnek a helyi hálózati terhelés, a wifi-jel gyengülése vagy egyéb műszaki tényezők miatt. Egy független teszt pontosan azt mutatja meg, hogy a mindennapokban milyen valós sebességet kapunk a pénzünkért, így fény derülhet az esetleges lassulásokra vagy hálózati hibákra is.
Ez persze általában csak annyi, hogy lefut egy mérés, megjelenik néhány szám. Az NMHH nemrég megújult, hivatalos mérőportálján is a legtöbb felhasználó egyetlen gyors mérésre kívácsni, erre a szokásra szabták most át a Szélessáv.net-et. A portál új arculatot kapott, átalakult a felépítése és a működési logikája, és új funkciók is kerültek bele. A gyors mérés könnyebben elérhető lett, a megújult felület pedig a további lehetőségeket is jobban megmutatja, részletesebben elmagyarázza, mit jelentenek a mért értékek.
Szélessáv.net: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015-ben indított, szolgáltatóktól független internetminőség-mérő portálja. Három forrásból gyűjt adatot: a felhasználók böngészőből indított méréseiből, az otthonokba kihelyezett hatósági mérődobozokból, valamint mérőautókból, amelyek az országot járva a mobilinternetet mérik. Az összesített eredmények országos szinten is böngészhetők az oldalon.
A megújult portál legfontosabb újdonsága az ismétlődő mérés. A regisztrált felhasználók előre megadhatják, hányszor és milyen időközönként vizsgálja meg a rendszer az internetszolgáltatásukat, a korábbi méréseiket pedig egy helyen visszanézhetik.
Ennek azért van jelentősége, mert egyetlen mérés csak egy pillanatot rögzít. A mért értékek időben ingadozhatnak, az eredményt pedig az is befolyásolja, hányan használják egyszerre az otthoni kapcsolatot. Egy délelőtti mérés így keveset árul el arról, mi történik este, amikor az egyik gyerek sorozatot néz, a másik online játszik, a szülő pedig videóhívásban ül.
A portál nemcsak a le- és feltöltési sebességet méri. A mérőrendszer leírása szerint a késleltetést, annak ingadozását és a csomagvesztést is vizsgálja, valamint azt, mennyire nő meg a késleltetés, amikor a vonal terhelés alatt van. A böngészőből indítható mérést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SmartCom Lab nevű laborja fejlesztette, és semmilyen bővítményt nem kell hozzá telepíteni.
Késleltetés, ingadozás, csomagvesztés: A késleltetés, köznyelvben ping, azt mutatja meg, hány ezredmásodperc alatt jut el egy adatcsomag a mérőszerverig és vissza. Ha ez az érték magas, ha erősen ingadozik (ezt angolul jitternek hívják), vagy ha útközben adatcsomagok vesznek el, a videóhívásban megakad a kép, az online játékban pedig késve reagál a karakter - ezt hívják a gyerekek lagnak. Ilyenkor a nagy letöltési sebesség sem segít, ezért egy gyors előfizetés mellett is lehet akadozó a kapcsolat.
Egy gyenge eredmény nem feltétlenül a szolgáltató hibája.
Ha a nappaliban éppen frissül a játékkonzol, a másik szobában fut egy sorozat, és a gyerek a saját szobájából, telefonon méri a netet, az eredmény inkább a lakás aznap esti forgalmáról és a falak vastagságáról szól, mint arról, mit nyújt az előfizetés. Egy régebbi router pedig nem feltétlenül bírja egy újabb, gyorsabb előfizetés sebességét, a háttérben futó, internetet használó alkalmazások pedig a rendelkezésre álló sávszélességből vesznek el.
Ha a mérés körülményei rendben vannak, az eredmény mégis rendszeresen elmarad attól, amit a szerződés ígér, a Szélessáv.net azt javasolja, hogy regisztráljunk és végezzünk rendszeres ellenőrző méréseket. Ezt most az ismétlődő mérés teszi kényelmesebbé. Mérce is van hozzá:
vezetékes internetnél a szolgáltatónak minden díjcsomaghoz meg kell adnia a maximális, a rendes körülmények között elérhető és a minimális sebességet.
Ezeket az előfizetői szerződésben, illetve a szolgáltató általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) érdemes keresni.

Vezetékes internet esetén a következő lépés egy NMHH-mérődoboz lehet, amelyet a Szélessáv.net-en lehet igényelni.
NMHH-mérődoboz: A hatóság tulajdonában lévő kis eszköz, amelyet otthon az internet-végpont és a számítógép közé kell bekötni. A méréseket automatikusan végzi, és csak olyankor, amikor az otthoni hálózaton nincs más forgalom, ezért pontosabb a böngészős mérésnél, az eredmények pedig a felhasználói fiókban követhetők. Igényelni regisztráció és legalább öt szoftveres mérés után lehet, egyelőre csak 1000 Mb/s-nál lassabb névleges letöltési sebességű előfizetésekhez. A hatóság területileg reprezentatív adatbázist épít a mérődobozok adataiból, ezért egy igénylést statisztikai okokból el is utasíthat.
Mérésekkel alátámasztott minőségi panasszal először a szolgáltatóhoz kell fordulni, és ha ő nem reagál, vagy nem fogadja el a panaszt, az előfizető kérelmére az NMHH vizsgálatot végez.
Egy dolgot fontos tisztán látni: jogvitában vagy hatósági eljárásban nem a Szélessáv.net-en mért értékek számítanak. A portál tájékoztatója szerint ezek arra adnak alapot, hogy az NMHH saját műszereivel, szükség esetén szakértők bevonásával is megvizsgálja a kapcsolatot, és az eljárás már ennek eredményére épülhet. A szolgáltatóval folytatott egyeztetést viszont a saját mérések is megalapozottabbá teszik, és gyorsíthatják a hiba felderítését.